Kalandunk a kincstárban (beszámoló)

-

Március 7-én és március 20-án a 9.b és a 9.f osztály a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program keretében ellátogatott a Pécsi Püspökség szervezésében a Kaland a kincstárban című foglalkozásra. Mindenki nagy izgatottsággal várta a programot, hisz sokunknak még felfedezetlen hely volt a Püspöki Kincstár.


Amikor a program kezdetét vette, elvezettek minket a Püspöki Kincstárba, és kis lámpákat osztottak ki mindenki részére. Ezután lementük a sötét pincébe megkeresni egy nagyméretű ládát. A tároló megtalálását az osztályok sikeresen véghez is vitték. Miután kinyitottuk a ládát, különböző utasításokat olvashattunk benne miszerint kis csapatokba kell rendeződnünk, és minden csoportnak különböző módszerrel kellett megtalálnia egy adott tárgyat a kincstárban.

Az elkövetkezendő 20 percben minden csapat szorgosan és lelkesen kereste a saját kis tárgyát. Akadtak olyan csoportok, amelyeknek egy iránytű volt segítségére, másoknak pedig egy részletes leírás. Miután mindenki eredményesen rálelt a keresett kincsre, egy szobába vezettek bennünket, ahol végül minden csoportnak különböző módon kellett az osztály tudtára adnia, hogy mi is volt az ő megtalálandó tárgya.

Volt olyan csoport, amelyiknek az általa megtalált festményt kellet körbeírnia, és nekünk, többieknek az utasításaik alapján lerajzolni azt. Néhányunknak verssel kellett előállni a megtalált szobrot ábrázoló személyről, vagy éppen apróhirdetést kellett írni a megtalált kehelyről. A feladatok változatossága révén olyan osztálytársaink is akadtak, akiknek élőszobrot kellett alkotni a keresett kép alapján. Mindenki nagy lelkesedéssel vette ki a találgatásokból a részét, minden csapat igyekezett elsőnek kitalálni a keresendő kincseket.

Miután minden csoport sorra került, osztályunk összeállt egy közös csoportképre is, hogy megörökítsük a délutánt. Bár ezzel még nem ért véget a program. Ezt követően átsétáltunk a Székesegyházba a Beszélő képek című foglalkozásra. Mindenki kapott egy távcsövet, hogy pontosabban megtekinthessük a freskókat és egyéb érdekességeket és egy feladatlapot kellett önállóan kitöltenünk. Bátrabb társaink még a toronyba is felmentek, gyönyörködtek a szép kilátásban, és élveztük a közösen töltött időt.

Császár Leila Helga 9.b

Fotók: Bognár-Vasas Dóra és Nádai Csilla osztályfőnökök













Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »