A magyar költészet és József Attila napja
 |
| forrás: wikipedia (Homonnai Nándor felvétele) |
Magyaroszágon a költészet napját 1964 óta április 11-én ünnepeljük. A dátum oka egyszerű: 1905 ezen napján született egyik legismertebb költőnk, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, József Attila. A művészélet egyik kiemelkedő ünnepe ez, mivel könyvbemutatók, előadások és találkozók sokaságával tisztelgünk irodalmi nagyjaink előtt. Érdekesség, hogy 1956 nyarán már tartottak ehhez hasonló ünnepséget a nyári könyvhéten, de a költészet napja csak 8 évvel később társult József Attila nevéhez.
Örök gyerek?
Talán senkinek sem kell bemutatni József Atillát, a Ferencvárosban született művészt, aki gyermek- és felnőttkori traumáit sem félt papírra vetni. Apja hároméves korában elhagyta a családot, de Amerika helyett csak Romániáig jutott. “Nincsen apám, se anyám” kezdetű verse mutatja meg igazán, hogy mély nyomot hagyott benne félárvasága, illetve az, hogy három testvért vesztett el úgy, hogy meg sem születhettek. Lírája társadalmilag mindig érzékeny volt, jellemzően négy témában jelentek meg versei: szerelem (Óda, Tedd a kezed), társadalmi kérdések (Levegőt!), gyermekkori élmények (Mama) és a létezéssel kapcsolatos filozófiai kérdések (Reménytelenül).
Nyelvújító?
Gyakran modern, szokatlan képeket használt írás közben, nyelvi játékokkal színesebbé tette írásait. Több versében is megfigyelhető, hogy nem törődött a formalitással, szabadelvűen alkotott és élt. A 20. században sokaknak volt ellenszenves ez a stílus, Horger Antal professzor is emiatt tanácsolta el a Szegedi Tudományegyetemről, amely később, 1962 és 1999 között a nevét viselte. Ha a politikában nem is, de emberileg független volt, és olyan értelemben nyelvújítóként tarthatjuk számon, hogy kifejezéseit gyakran használják kortárs költők is.
Őrült vagy zseni?
Intelligens gondolkodásmód jellemezte, de valamit nem lehet levetkőzni: a traumákat. Köztudott, hogy mindig olyan nőt keresett, akiben anyját látta. Legfontosabb kapcsolatai a következők voltak: Vágó Márta, baloldali értelmiségi családból származott, szülei ellenezték Attilával való kapcsolatát; Gyömrői Edit, pszichoanalitikus, aki visszautasította, ezután halálosan megfenyegette őt és férjét is, az ő hatására írta a Szabad-ötletek jegyzékét, ami némileg felülírja a költőről kapott képet. Itt említést tesz arról, hogy a visszautasítást megunva inkább elmegy erkölcsileg megkérdőjelezhető munkát végezni. Tehát pszichiátriai beteg volt? Nem mondható. Egyszerűen nevelkedése során nem kapta meg azt, amit mások igen, sokszor semmibe vették, ezt nem tudta helyén kezelni.
Ki is ő?
Kétségek nélkül irodalmunk meghatározó alakja. Személyében és írásaiban látszik: mindenkinek van egy története. Gyakran ezt nem értették körülötte, túlzott őszintesége nem mindenkinek volt szimpatikus. Életét és halálát rengeteg kérdés övezi, de a mai napig közkedveltek alkotásai, melyhez személyisége még többet tesz.
Legnagyobb?
József Attila csupán harminckét évet élt, de ezidő alatt maradandót alkotott. 1945 után a szocialisták egyre magasabbra emelték a nevét és művészetét, ám ez meglehetősen egyoldalú volt.
Érdekesség, hogy élete során többször is csatlakozni akart a kommunista pártba, de az ideológiában végül csalódott. Villon-fordítások és érzelmes líra egy olyan ember mögött, aki a reménytelen valóságból az írás mámoros világába menekült. A balatonszárszói vasútállomáson hunyt el 1937. december 3-án a posztumusz Kossuth-díjas költő, akiről Hegedüs Géza így nyilatkozott: „Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik.”
József Attila összes versei itt olvashatók: https://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/
Források:
Pálfi Bence 9.F
A költészet napjával kapcsolatos korábbi cikkeink itt olvashatók:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése