Négy(hat)kezes beszámoló Nyáry Krisztián rendhagyó irodalomórájáról (2025. február 11.)
 |
| A képek forrása a Csorba Győző Könyvtár Facebook oldala. |
A Babits Gimnáziumból a délutáni programon 10. évfolyamos tanulók, és a 11. és a 12. évfolyam fakultációs csoportjának tagjai vettek részt. A beszélgetést Simonfalvi Ancsa moderálta. Az alábbiakban a 12. évfolyamosok négy(hat)kezes beszámolóját közöljük.
***
#1
Iskolánk tanulóinak alkalma volt részt venni Nyáry Krisztián rendhagyó irodalomóráján. Az előadás középpontjában egy általam nagyon izgalmasnak vélt téma állt, ami, tekintettel az előadáson résztvevők nagy számára, sokak figyelmét felkeltette.
Nyáry Krisztián író, könyvkiadó és irodalomtörténész, aki a Covid alatt közzétett Facebook posztjain keresztül indult el a közismertség útján. Ekkor jött rá, az embereket valójában mennyire érdekli neves költőink szerelmi élete, így hát megjelent az ezt tematizáló könyvsorozata, az Így szerettek ők.
A szerelmi történetek mellett sok más érdekes téma is szóba került a beszélgetés során, mint például az olvasás fontossága, illetve az e-book olvasók használatát és a könyvolvasást is összevetettük.
Nem is sejtenénk, de az olvasásnak számtalan jótékony hatása van. Elsősorban az intelligenciánkat és kreativitásunkat is fejleszti, segíti a kommunikációt, valamint neurológusok által alátámasztott tény, hogy maga az olvasás egy érzelmi és lelki szükséglet, továbbá empátiánk is befolyása alatt áll. Manapság már nagyon elterjedté váltak az e-book olvasók, azonban tényleg ez a jobb választás? Valóban jó döntés elhagyni a hagyományos, papír alapú olvasást?
Nyáry Krisztián ezekre a kérdésekre is választ adott: a digitális olvasás és a könyvolvasás között óriási a különbség. A kettő típus teljesen más idegrendszeri folyamatot idéz elő. Kutatások szerint papíron fókuszáltabban lehet olvasni, ami manapság sajnos már egyre ritkább. Inkább a pásztázó olvasás, a skimming jellemző, ami viszont nem adja ugyanazt az élményt, mint a fókuszált olvasás.
Számomra a hagyományos könyv az, ami jobb élményt biztosít. Nem összehasonlítható a digitális eszközzel, a könyveknek mindig nagyobb varázsa lesz. Vannak olyan dolgok, amiket csak és kizárólag a könyvek nyújthatnak számunkra. Amit én, személy szerint legjobban hiányolok az e-book olvasó használatakor, az a jellegzetes könyvillat. Számomra ez elengedhetetlen.
A beszélgetésbe a közönséget is bevonták, sok érdekes kérdés hangzott el, amelyekre többnyire hosszasan kifejtett válaszok érkeztek. Felmerült a kérdés, hogy vannak-e túl, illetve alulértékelt költőink, emellett, hogy József Attila Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című írását etikus volt-e kiadni. Említésre került az életrajzok fontossága. Az író meglátása szerint az életrajz ismerete nem feltétlenül minden esetben elengedhetetlen, de sok vers olvasásához szükséges lehet kontextusként. Természetesen ha az ember tisztában van az adott író vagy költő életrajzával, akkor egy műről sokkal átfogóbb képet kap, az életrajz ismerete pontosabb, de szűkebb értelmezést kínál.
Számos költő esetében fontos: Radnóti Miklós és Szabó Lőrinc költészetében esszenciális lehet.
Ha már az óra a költők szerelmi életét tematizálja, természetesen Kozmutza Flóra neve is említésre került, hiszen ő igazán népszerű volt költőink körében. Körülbelül 150 szerelmes vers szól hozzá a magyar irodalomban. József Attila, Illyés Gyula, és Szabó Lőrinc szívének asszonya volt, ezáltal egyik legnagyobb inspirációjuk is. Nyáry Krisztián beszámolt nekünk Szabó Lőrinc és Kozmutza Flóra titkos románcáról is. Az ő szerelmük fél évszázada volt titokban tartva. Mint kiderült, a költő és múzsája megegyeztek, hogy a viszonyukra bizonyítékul szolgáló szerelmes leveleiket mindketten elégetik, azonban ezt az ígéretét csak az asszony tartotta be. Szabó Lőrinc megszegte az alkut, szerelmétől kapott leveleit lemásolta, és megtartotta őket.
Az én kedvenc kérdésem pedig a következő volt: mely szerzők éltek szerinte a legtoxikusabb kapcsolatban? Véleményem szerint erre az író nem adott igazán jó választ, inkább arra tért ki, hogy kik éltek egészséges és boldog párkapcsolatban vagy házasságban. Úgy vélte, az emberek hajlamosak elfelejteni, a költők is ugyanolyan emberek, mint bárki más. Ahogy hétköznapi emberek, a híres emberek is élhetnek mérgező párkapcsolatban.
Nyáry Krisztián Benedek Elek házasságának példáján keresztül igazolta, hogy az igaz szerelem igenis létezik. Feleségével eldöntötték, hogy soha nem akarnak már egyetlen napot sem élni egymás nélkül, együtt akarnak meghalni. Így hát amikor Benedek Elek számára eljött a vég, neje önként követte őt a halálba. Mérget vett be, és nem engedte senkinek, hogy megmentse az életét. Ezáltal kívánságuk teljesült, együtt ért számukra véget a földi élet.
A magyar irodalom nem szenvedett hiányt szerelmi háromszögekben sem, vegyük például akár Babits Mihály-Szabó Lőrinc-Tanner Ilona esetét, amelynek során a két férfi nemes egyszerűséggel az asszony tudomása nélkül megegyezett, hogy Tanner Ilona Szabó Lőrinc helyett Babits felesége lesz. A másik kitűnő példa Radnóti Miklós-Gyarmati Fanni-Beck Judit különös kapcsolata. Amikor a szerető véget próbált vetni a viszonynak, Gyarmati Fanni felháborodva követelte, hogy maradjon vele. A feleség attól tartott, hogy így férjének nem lesz elég inspirációja az íráshoz, ezáltal veszélyezteti a hírnevét, vagyis ez betudható az asszony által tanúsított hűségnek, de azt gondolom ez mindenképpen egy igen érdekes megközelítése egy házasságtörésnek.
Rátértünk arra a valójában érdekes kérdésre is, hogy vajon vannak-e olyan alkotók ma, akik hatással vannak a világra? Minden bizonnyal vannak, ők pedig nem mások, mint a dalszövegírók. A költészet tehát nem tűnt el az életünkből, talán kissé átalakult, de ugyanúgy ott él bennünk.
Szántó Dóra 12.F
***
#2
Február 11-én került megrendezésre Nyáry Krisztián rendhagyó irodalomórája a Tudásközpontban, ahol elsősorban a fiatalok voltak a célközönség. Az előadás során a közönség nemcsak a klasszikus irodalom értékeiről hallhatott, hanem olyan kérdésekről is, amelyek napjaink irodalmát és kultúráját formálják. Nyáry Krisztián beszélt a könyvkiadók munkájáról, a könyves világ folyamatos változásairól, valamint kifejtette, miért fontos az olvasás.
#2
A rendezvény során Nyáry Krisztián hangsúlyozta, hogy az olvasás nemcsak szórakoztató, hanem elengedhetetlen a személyiségfejlődéshez. Kevesen gondolják, de az olvasásnak nagy szerepe van az alapvető emberi tulajdonságok, például az empátia és a kreativitás kibontakoztatásában. Az író szerint az irodalom segít abban, hogy jobban megértsük saját érzéseinket és másokét, ezáltal hozzájárulva az érzelmi intelligenciánk fejlesztéséhez.
Az író arról is beszélt, hogy manapság az e-olvasók terjedése komoly hatással van az olvasási szokásokra. Szerinte a kutatások azt mutatják, hogy a papíralapú könyveket nem tudják teljesen felváltani a digitális változatok. Az e-könyvek olvasása nem teszi lehetővé azt a fajta fókuszált olvasást, amit a hagyományos könyvek. A gyors átfutás (skimming) egyre gyakoribb, ami az olvasás élményét és a művek mélyebb megértését is veszélyezteti. Bár a digitális formátumok kényelmesek, az igazi olvasás élményét és a könyv adta elmélyülést a papír alapú könyvek biztosítják.
Az Így szerettek ők szerzője előadása során saját munkásságáról is beszélt, amely a Facebookon indított sorozatában költők életét és szerelmi kapcsolataikat boncolgatja. Kiemelte, hogy sok esetben a költők életrajzi háttere elengedhetetlen a művek helyes értelmezéséhez. Egy-egy apró életrajzi részlet, például egy költő szerelmi viszonya, komoly hatással lehet a műveik megértésére.
Radnóti Miklós életrajzi háttere különösen fontos a szövegei értelmezésében. Az ő életét és költészetét a második világháború, a szenvedés és a fájdalom határozta meg. A költői művészete elválaszthatatlan a személyes tragédiáitól.
Szabó Lőrinc és Kozmutza Flóra viharos kapcsolata is példaként szerepelt. Kozmutza Flóra különleges kisugárzással bírhatott, aki múzsája volt József Attilának, valamint felesége Illyés Gyulának és szeretője Szabó Lőrincnek. Több mint 150 szerelmes verset írtak számára különböző költők. Az előadó szerint egy ilyen kapcsolat az alkotásokat is mélyebbé teszi, és segít az olvasóknak jobban megérteni a költői szándékokat.
A hallgatói kérdések kapcsán szó esett a költők és múzsáik közötti toxikus kapcsolatokról is. Nyáry kiemelte, hogy a költők élete gyakran tele van olyan bonyolult, és sokszor toxikus kapcsolatokat ábrázoló viszonyokkal, amelyek az ő alkotásaikat is alakították. A múzsa nemcsak az ihlet forrása, hanem sokszor a költő érzelmi függősége és szenvedése is. Ezek a kapcsolatokat sok esetben a hatalmi viszonyok és az érzelmi manipulációk jellemezték, ami nemcsak a költői alkotásokat befolyásolta, hanem a költők személyes életét is megterhelte.
Az előadás végén szóba került a kérdés, hogy napjainkban vannak-e olyan alkotók, akik hasonló módon formálják a világot, mint olykor a klasszikus költők. A válasz egyértelmű: igen, különösen a dalszövegírók körében. Nyáry rámutatott, hogy a zenészek, gyakran mély társadalmi és érzelmi kérdéseket fogalmaznak meg dalaikban, amelyek ma éppen olyan erőteljes hatással vannak a közönségre, mint a költészet.
Bírhat-e egy dalszöveg irodalmi értékkel? A válasz igen, hiszen a modern dalszövegek képesek olyan komplex érzelmi és társadalmi üzeneteket közvetíteni, amelyek irodalmi mélységgel bírnak. A költészet és a zene közötti határvonal ma már nem olyan éles, mint régen. A dalszövegek ugyanolyan módon képesek elgondolkodtatni és inspirálni, mint a klasszikus irodalom, és sok esetben éppen azok az érzelmek és kérdések, amelyek a költészetet jellemezték, ma a zenei világban találhatóak meg.
Nyáry Krisztián rendhagyó irodalomórája új megvilágításba helyezte a klasszikus irodalom, a költők élete és a mai kortárs alkotók hatását a világra. A rendhagyó óra nemcsak a múlt művészetére irányította a figyelmet, hanem rávilágított arra is, hogy a kortárs alkotások, legyen szó irodalomról vagy zenéről, továbbra is kulcsfontosságú szereplők a világunkban.
Mártusz Dorina - Neuheiser Hanna 12.C
Megjegyzések
Megjegyzés küldése