A magyar kultúra napja 2025 - Miért vannak himnuszok?

-
kép forrása itt
Néhány himnuszt biztosan mindenki ismer, az iskolában is tanulunk róluk, de nem nagyon gondolkodunk el azon, miért vannak vagy mit jelentenek.

A himnusz, mint az tudható, antik irodalmi műfaj, fennkölt hangvételű és valamilyen istenséget szólít meg, hozzá könyörög. A nemzeti himnuszok azonban fontos szerepet játszanak a kultúrák és nemzetek életében. Ezek az énekek általában a hazaszeretetet, a nemzeti összetartozást és a közös értékeket képviselik. A himnuszok célja, hogy összekössék az embereket és erősítsék a nemzeti büszkeséget, különösen ünnepi alkalmakkor, mint például állami ünnepeken, sporteseményeken vagy más fontos rendezvényeken.

A nemzeti himnuszok története a régi időkre nyúlik vissza, amikor a középkorban a lovagok és a királyok dicsőítésére írtak énekeket. Azóta a himnuszok fejlődtek, és a modern államok jelképeivé váltak, amelyek a nemzet történelmét, kultúráját és értékeit tükrözik. Az éneklésük közben az embereknek közösségi élményben lehet részük, ami erősíti a társadalmi összetartozást és a közös értékeket.

A nemzeti himnuszok tehát nem csupán zenei alkotások, hanem a nemzetek szimbólumai is, amelyek segítenek megőrizni a közös emlékeket és értékeket. Az éneklésük révén az emberek kifejezhetik hazaszeretetüket, és emlékezhetnek a múlt dicsőségére, miközben a jövőre is gondolnak. Himnuszukban a nemzetek azt akarják kifejezni, amit önmagukban a legfontosabbnak tartanak. Többnyire éteri magasságba emelik legszebb álmukat vagy éppen bánatukat. Minden himnusz a nemzeti géniusz sűrítménye.

Kölcsey Ferenc Himnusza ebben a vonatkozásban egy kicsit más, mégis sokat elárul rólunk, magyarokról, a magyar nemzetről, annak szenvedéseiről, történelméről, vágyairól.
Csak a miénk: a megrendültség himnusza.

A Himnusz szövegét Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg, a vers  pedig 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában került publikálásra. Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amellyel a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton első díjat nyert.

A Himnuszhoz kötődik a magyar kultúra napja emlékünnepe, melyet január 22-én tartanak. Az ünnep alkalmából a világban élő magyar közösségek megemlékezéseket tartanak, és többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat.

Lázár Lili 10.C

Források:


A BabitsMa korábbi cikkei a magyar kultúra napjára:



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »