A magyar dráma napja 2024: Madách Imre és Fráter Erzsébet kapcsolatáról

-
1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. 1984-ben a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezte, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a magyar drámát.

***

Madách Imre és Fráter Erzsébet kapcsolatáról

Fráter Erzsébet 1850 körül (forrás: wikipedia)
Madách Imrét, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni, a feleségét, Fráter Erzsébetet viszont talán igen, hiszen kevesen hallottunk róla. Ez mindazonáltal nem azt jelenti, hogy nincs mit tudni róla. Az ember tragédiájának Éváját ihlető asszony ugyanis viszontagságokkal és nehézségekkel teli életutat mondhat magáénak.

Madách és leendő felesége egy bálon találkoztak először, ahol a könnyed, életvidám lány és a befelé forduló, beteges író első pillantásra egymásba szerettek, s egy évvel később már meg is esküdtek. Házasságukat azonban nem mindenki támogatta, köztük Madách egyik jó barátja, valamint Majthényi Anna, Madách édesanyja sem. Az író nehezen tudott anyja és felesége között dönteni, mivel mindkettőjükhöz gyermeki ragaszkodással és szeretettel viszonyult, azonban a nézeteltérések ellenére a házasság első néhány éve felhőtlen boldogságban telt a pár számára. 

De sajnos a töréspont is hamarosan elérkezett, ugyanis miután Madáchot letartóztatták egy, a szabadságharcban részt vett, később halálra ítélt katona bújtatásáért, illetve be nem jelentett fegyvertartásért, a família két ellenségeskedő női tagja közt egyre inkább kiéleződtek az ellentétek.

Erzsébet ekkor már harmadik gyermeküket várta, az anyós azonban fia letartóztatásának hírére sem enyhült meg iránta. S mint hogy ő kezelte a családi vagyont, megtehette, hogy menye és unokái számára szinte semmi segítséget ne nyújtson. Ezen felül elkezdte Erzsébetről azt híresztelni, hogy férje távollétében hűtlenkedik.

Mire Madách visszatért, a családi élet már romokban hevert, és mivel ismerte felesége kissé kacér természetét, majdnem mindent elhitt anyja elbeszéléseiből. A házaspár kapcsolata végül a teljes kudarc után válással végződött. A család minden tagja megszenvedte a szakítást, mindez egyedül az anyós számára jelentett teljes körű győzelmet. A három gyermek élete innentől fordulatot vett. Egyedül Jolán vált stabil személyiségű felnőtté, míg Aladár spiritisztaként, Borbála pedig elmegyógyintézetben, őrültként maradt meg a köztudatban. 

Madách és felesége (forrás: vates.hu)
Madách tíz évvel a válásuk után, megrögzött nőgyűlölőként halt meg. Fráter Erzsébet pedig az alkoholizmusba menekült a teljes kétségbeesés elől, majd végül a szegények kórházában elszegényedve, megbomlott elmével hunyt el, és csak a rossz hírét hagyta a világra.

Ezen ismeretek fényében megvizsgálva Az ember tragédiája című művet, amely talán a leghíresebb magyar dráma, érthetővé válhat, hogy a „nő” szerepe miért olyan kettős benne. Hiszen míg Ádám képzeletében Éva egy tökéletes, eszményi nő, a történetben ő egy sokkal emberközelibb, ellentmondásos személyiségű nőalak, ahol hol csodálja és segíti a férfit, hol akadályozza az előbbre jutását, és olykor kegyetlen is. A kutatások szerint Éva alakját minden bizonnyal Madách felesége, Fráter Erzsébet ihlette.


További cikkeink a témában:

https://www.babitsma.hu/2022/09/a-magyar-drama-napja.html (2022 - A Tragédia ősbemutatójáról)
https://www.babitsma.hu/2023/09/a-magyar-drama-napja-2023-madach.html (2023 - Madách-emlékhelyek)

Sipos Piros Tulipán 11.F

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »