A magyar dráma napja 2024: Madách Imre és Fráter Erzsébet kapcsolatáról

-
1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében a Nemzeti Színházban. 1984-ben a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezte, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a magyar drámát.

***

Madách Imre és Fráter Erzsébet kapcsolatáról

Fráter Erzsébet 1850 körül (forrás: wikipedia)
Madách Imrét, úgy gondolom, senkinek sem kell bemutatni, a feleségét, Fráter Erzsébetet viszont talán igen, hiszen kevesen hallottunk róla. Ez mindazonáltal nem azt jelenti, hogy nincs mit tudni róla. Az ember tragédiájának Éváját ihlető asszony ugyanis viszontagságokkal és nehézségekkel teli életutat mondhat magáénak.

Madách és leendő felesége egy bálon találkoztak először, ahol a könnyed, életvidám lány és a befelé forduló, beteges író első pillantásra egymásba szerettek, s egy évvel később már meg is esküdtek. Házasságukat azonban nem mindenki támogatta, köztük Madách egyik jó barátja, valamint Majthényi Anna, Madách édesanyja sem. Az író nehezen tudott anyja és felesége között dönteni, mivel mindkettőjükhöz gyermeki ragaszkodással és szeretettel viszonyult, azonban a nézeteltérések ellenére a házasság első néhány éve felhőtlen boldogságban telt a pár számára. 

De sajnos a töréspont is hamarosan elérkezett, ugyanis miután Madáchot letartóztatták egy, a szabadságharcban részt vett, később halálra ítélt katona bújtatásáért, illetve be nem jelentett fegyvertartásért, a família két ellenségeskedő női tagja közt egyre inkább kiéleződtek az ellentétek.

Erzsébet ekkor már harmadik gyermeküket várta, az anyós azonban fia letartóztatásának hírére sem enyhült meg iránta. S mint hogy ő kezelte a családi vagyont, megtehette, hogy menye és unokái számára szinte semmi segítséget ne nyújtson. Ezen felül elkezdte Erzsébetről azt híresztelni, hogy férje távollétében hűtlenkedik.

Mire Madách visszatért, a családi élet már romokban hevert, és mivel ismerte felesége kissé kacér természetét, majdnem mindent elhitt anyja elbeszéléseiből. A házaspár kapcsolata végül a teljes kudarc után válással végződött. A család minden tagja megszenvedte a szakítást, mindez egyedül az anyós számára jelentett teljes körű győzelmet. A három gyermek élete innentől fordulatot vett. Egyedül Jolán vált stabil személyiségű felnőtté, míg Aladár spiritisztaként, Borbála pedig elmegyógyintézetben, őrültként maradt meg a köztudatban. 

Madách és felesége (forrás: vates.hu)
Madách tíz évvel a válásuk után, megrögzött nőgyűlölőként halt meg. Fráter Erzsébet pedig az alkoholizmusba menekült a teljes kétségbeesés elől, majd végül a szegények kórházában elszegényedve, megbomlott elmével hunyt el, és csak a rossz hírét hagyta a világra.

Ezen ismeretek fényében megvizsgálva Az ember tragédiája című művet, amely talán a leghíresebb magyar dráma, érthetővé válhat, hogy a „nő” szerepe miért olyan kettős benne. Hiszen míg Ádám képzeletében Éva egy tökéletes, eszményi nő, a történetben ő egy sokkal emberközelibb, ellentmondásos személyiségű nőalak, ahol hol csodálja és segíti a férfit, hol akadályozza az előbbre jutását, és olykor kegyetlen is. A kutatások szerint Éva alakját minden bizonnyal Madách felesége, Fráter Erzsébet ihlette.


További cikkeink a témában:

https://www.babitsma.hu/2022/09/a-magyar-drama-napja.html (2022 - A Tragédia ősbemutatójáról)
https://www.babitsma.hu/2023/09/a-magyar-drama-napja-2023-madach.html (2023 - Madách-emlékhelyek)

Sipos Piros Tulipán 11.F

 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag
Olvasd tovább »

Ti küldtétek #47 - Ahol a folyami rákok énekelnek (könyvajánló)

-
Kép
Nyári olvasmányként Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című könyvét választottam, mert sok helyen olvastam dicsérő kritikákat róla, és lenyűgözött a könyv természetközeli hangulata. A cím alapján egy misztikus a természethez szorosan kapcsolódó történetre számítottam, amely talán titkokat és rejtélyeket is magában hordoz. Ezek az elvárásaim nem csak hogy beigazolódtak, de a könyv ennél jóval többet nyújtott. Egy gyönyörűen megírt, megható és elgondolkodtató történetet kaptam. A történet Észak-Karolina lápvidékén játszódik, ahol Kya Clark, egy elhagyatott kislány, egyedül nő fel a természet ölében . A cselekmény két idősíkon mozog. A múltban Kya felnövekedését követhetjük nyomon, míg a jelenben egy gyilkossági nyomozás zajlik, amely egy helyi férfi halálának körülményeit próbálja feltárni. A könyv szoros kapcsolatban van a természettel, amely szinte egy külön karakterként van jelen, hiszen Kya a mocsárból, a vadonból tanulja meg az élet alapvető szabályait. Az időben való ugrás
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg
Olvasd tovább »