Az ősmagyar hitvilágról

Sokan úgy gondolják, hogy a magyar mitológia tartalmatlan, kevés jelképpel rendelkező hitvilág. Viszont, ha jobban utánanézünk, felfedezhetünk olyan elemeket, amelyekről nem is hallottunk vagy csak keveset tudunk. Hunor és Magor történetét a csodaszarvassal, a Fehérlófia legendáját és a turulmadár szimbólumot, amely fontos szerepet játszott a honfoglalásnál mindenki jól ismeri. Azonban nem csak ezek a figurák alkotják az ősmagyar hitvilágot.

Az ősmagyar vallás a kereszténység felvétele előtti magyar hitvilágot foglalja magába. A mítoszokat formáló különböző alakok között sokszor előfordulnak sámánok, mumusok és természetfeletti erőkkel rendelkező varázslók is. Az ősmagyar népre leginkább a pogányság volt jellemző, tehát vallásuk nem az egyistenhit eszméit követte. Kutatók szerint a magyar mitológia sok mindent átvett a hun, az avar és a kun (kipcsák) hitvilág elemeiből, de a sámánizmus a finnugor mitológiában is megjelenik. 

Az ősmagyar vallás szerinti világnak három szintje van: a felső világ, a jó szellemek földje, a középső világ, az emberek földje és az alsó világ, a rossz szellemek földje. A mitológia magja, vagyis középpontja az égig érő fa, amely segítségével a sámánok és varázslók utazhatnak e világok között.

Világfa (forrás: nimrodnepe.blog.hu)

Fontosabb karakterek

Sámán (forrás: László Gyula, 50 rajz a honfoglalókról)

Táltos A táltosok olyan varázslók, melyek természetfeletti képességeik adottak, tehát mesterségük nem tanulható. Fontos szerepük volt, hogy távolról tudjanak gyógyítani és lelküket utaztatni tudják. Érdekesség, hogy a kereszténység hatására Jézust sokszor ,,az Égi Táltos” néven is emlegették.

Garabonciás (forrás: itthonrolhaza.hu)

Garabonciás A garabonciások hasonlóan a táltosokhoz, varázsló lények. Bűbájos, ördöngős mesterségük azonban tanulható és tanítható. A garabonciásokat általában szegényes ruhában, koldusokként ábrázolják. Varázserejükkel az időjárást is képesek változtatni.

Mókár A Mókár egy a mumushoz hasonló, rossz gyerekeket ijesztegető lény, félelmetes lény. Ezt az alakot ördögszerű gonosz figurának képzelték el. A felnőttek gyakran ijesztegették a Mókárral a szófogadatlan gyerekeket.

Szélanya (forrás: nimrodnepe.hu)

Szélanya A Szélanyát, vagy más néven Szélanyót általában egy idős ősz hajú asszonyként ábrázolják. Ez az alak egy szellem, mely egyes mondák szerint egy hegytetőn fekvő barlangot őriz. Ebből a barlangból fúj a szél. Ha a Szélanyát felbosszantják, az megharagszik és nagy szélvihart hoz, elviszi a termést.

Tündérvilág Az ősmagyar hiedelemvilág egy kiemelkedő tündéralakja Tündér Ilona, aki beleszeret Argylus királyfiba, ám egy boszorkány átka szétválasztja őket. A királyfi elindul megkeresni szerelmét, miközben számos gonosz lénnyel (szörnyekkel, ördögökkel, sárkányokkal) küzd meg. Argylus királyfi megtalálja Tündér Ilonát, így a boszorkány átka megsemmisül. Tündér Ilona legendája Petőfi Sándor János vitézében is megjelenik, valamint ez az egyik ihletője Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művének. Egy másik fontos tündérlény, Rapsóné, leánykori nevén Estilla, aki az Esthajnalcsillagról érkezett Földünkre. Estilla férjhez megy egy halandóhoz, Rabonbánhoz. Rapsónét eszes tündérasszonyként emlegetik, aki még az ördögök fejedelmét is megszégyenítette. Kedvenc virága a boglárka, melyet Rapsóné rózsájának is neveznek. Jelképei a szerelem, siker és a gazdagság. A magyar tündérvilág szereplői közt előfordulnak Rapsóné húgai, nővérei és unokahúgai is.

 

Az ősmagyar hiedelemvilág több érdekes mondával és csodálatos szereplővel rendelkezik, amelyek népmeséinkben és irodalmi alkotásokban, valamint a zenében is megjelennek.
Ezek ihlették Böszörményi Gyula Rúvel hegyi legenda című regényét. A könyvben sok magyar jelkép és természetfeletti lény is megjelenik, ami felkeltheti a magyar hiedelemvilág iránti érdeklődést.

A könyvről itt olvashatsz bővebben:
https://moly.hu/konyvek/boszormenyi-gyula-ruvel-hegyi-legenda 

Kun Jázmin Bíborka 9.c