Ti küldtétek #39 - Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv (ajánló)

-
Nyári olvasmányként Kiss Judit Ágnes Bűbájoskönyv című művét választottam. A könyvesboltban elsőként a borító ragadott meg, hiszen sem a szerzőtől nem olvastam korábban semmit, és erről a könyvről sem hallottam. A kötet az ízléses és különleges fedél miatt nagyon ígéretesnek tűnt, és számomra az is csábító volt, hogy a fülszövegből kiderült, boszorkányokról lesz benne szó.

Kiss Judit Ágnes József Attila-díjas magyar költő, író, tanár, ráadásul egy napon született velem...
A nyelvtanórákon nézett SZÓSZ?! című vetélkedőműsorból fel is ismertem, miután rákerestem az írónőre az interneten, de a könyv megvásárlásakor még nem kapcsoltam össze az információkat. A József Attila-díj mellett még más kitüntetésekkel is rendelkezik, például a Zelk Zoltán-díjjal és az Örkény István drámaírói ösztöndíjjal.

A Bűbájoskönyv nehéz olvasmányként indult számomra, mert az elejét kissé vontatottnak találtam. Valamiért nem igazán kedvelem azt sem, amikor egy szépirodalmi mű egyes szám első személyben, napló- vagy vallomásszerűen van megírva, bár ezen túl tudom tenni magam abban az esetben, ha a történet elég szórakoztató. Nos, itt nem igazán volt olyan történet, ami szórakoztatott volna.

Ehelyett kisvártatva az derült ki, hogy a könyv egyfajta útmutató a boszorkányléthez. Mivel másfajta regényekhez vagyok szokva, ez meglepő volt, ezért kissé nehezen haladtam az olvasással. Nem volt olyasmi, ami elkapta volna a figyelmemet, és ösztönözött volna, egész napra elmerüljek ebben az olvasmányban, ahogy az a kedvelt regényeimmel, novelláimmal történt eddig.

A narratíva egy boszorkány szempontjából íródott, aki feltételezi, hogy az olvasó is egy lehetséges és jövőbeli boszorkány, ezért megtanítja neki a boszorkányság mibenlétét. Emellett a boszorkányok történelméről is mesél. Ami nagyon megtetszett ebben, hogy több párhuzamot is fel tudtam fedezni a mai világgal, így sok olyan epizód volt, amivel együtt tudtam érezni.

A elbeszélő ír például a nők (embernők és boszorkányok) elnyomásáról, arról, hogy hogyan várnak el tőlük lehetetlen dolgokat, és hogy ha meg is felelnek ezeknek a gyakran nyakatekert feltételeknek, akkor is mindig lesz valami kifogásolható velük kapcsolatban. Sajnos ez a mai világban is így van.
A fejezetek a boszorkányléttel kapcsolatos tényezők, élethelyzetek elbeszélései (pl. Angyalcsinálók, Méregkeverők, A bűbájos és a halál). Minden egyes részben az elbeszélő saját élményei, tapasztalatai, receptjei, és édesanyja, nagyanyja tanításain, mesélésein keresztül mutatja be a boszorkányélet egy-egy aspektusát.

A Bűbájoskönyvben ezen kívül receptek is vannak. A kötet elején egy ezzel kapcsolatos figyelmeztetés is olvasható: „A kötetben található receptek és javallatok a szerző gyűjtései és átdolgozásai; a szerző és a kiadó nem vállal felelősséget az azok használatából eredő következményekért.”
Ez persze rögtön felkelti a figyelmet, hogy milyen receptekről is van szó. Vannak rontások, gyógymódok, mindenféle készségeket elősegítő főzetek és tanácsok.

A narrátort egy erős, független boszorkánynőnek látom. Emellett bölcs, okos, ravasz, és igazából jóindulatú is. Mesél azokról a boszorkányokról, akik rosszat akarnak a világnak, és hasonlítanak azokra az emberekre, akik utálják a boszorkányokat, csak azért, mert azok. Szó van itt a nőiességről (abban az értelemben, hogy kinek mit jelent nőnek lenni), anyaságról, a családról, az összetartozásról, ezek létfontosságáról, mindezt pedig egy varázslatos világ veszi körbe a könyvben.

A férfiak jelenléte kevésbé hangsúlyos, egyáltalán nem nyomja el a női szereplők jelentőségét. Mondhatjuk, hogy ez a könyv elsősorban a nőknek készült, a nőkről szól egy írónő által, amit nagyon érdekesnek találtam, mivel eddig nem sok ilyennel találkoztam. A hangvétel közvetlen, az elbeszélő általános E/2. személyben beszél, mintha a gondolatait saját magával is megosztaná.
„Ha boszorkány vagy, a legfontosabb feladatod elvegyülni. Olyannak látszódni, mint a többiek.”

Összességében ambivalens élmény volt számomra a Bűbájoskönyv, és rájöttem, hogy más szemléletmóddal kellett volna nekiállnom. Úgy kezdtem bele, hogy egy meseszerű, boszorkányokkal, mágusokkal szőtt, akciódús történet lesz, de ebben csalódnom kellett, és valami egészen mást kaptam. Ez a nők világának mágikus bemutatása, mintha a boszorkány narrátor egy fontos tudást akarna át adni a fiatalabbaknak és az egész világnak. Fontos lecke mesei (vagy nem is annyira mesei) köntösben. 


Magyar Júlia 12.B

A könyv borítószövege:

Évezredeken ​át a boszorkányok őrizték mindazt, amilyen egy nő valójában. Amilyennek lennie kéne. Amilyen volt valaha, amikor a nagy istennők lányai voltunk. A boszorkányok őrizték a tudást, ami megmaradt abból az időből, amikor még senki nem hitte, hogy a nőt a férfi oldalcsontjából teremtették. Amikor még a péniszt nem gondolták magasabb rendűnek a vulvánál. Amikor még nem hitte senki, hogy a nő helye a konyhában van. Évezredek során a nők elfelejtették istennő ősüket, a Nagy Ősanyát, és vele együtt a szabadságot.
Csak mi maradtunk, akik anyáról lányra adtuk tovább az emlékét.
Mi, akiket boszorkányoknak neveznek.
„Ha boszorkány vagy, tudnod kell, hogy mindennek, amit a látható világban teszel, valami lenyomata, árnyéka, visszfénye megjelenik a láthatatlan világban. És mindennek, ami a láthatatlan világban történik, megvan az eredménye, a következménye a láthatóban. Minden hétköznapi tettünk része a szellemi világnak is. Minden mágia. És nincs külön fekete vagy fehér. A kettő elválaszthatatlan.”

Kiss Judit Ágnes költői erejű prózája az elveszett, de nyomokban még megmutatkozó évezredes tudásról, a bűbájosságról: oldásról, kötésről, angyalcsinálásról és repülésről – avagy hogyan érdemes boszorkánykodni a 21. században. A receptek kipróbálása erősen ellenjavallt.

***




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »