Moskát Anita a PécsLIT-en - A hazugság tézisei (könyvbemutató)

-
2023. szeptember 13-án délután került sor Moskát Anita kétszeres Zsoldos Péter-díjas írónő és Fekete Richard költő beszélgetésére, amelyben a szerző legújabb kötetéről, A hazugság tézisei című novellagyűjteményről esett szó - és még sok minden másról is.

A beszélgetés elején a szerző beszélt az írással való kapcsolatáról, így egy kis betekintőt is kaphattunk az eddig megjelent műveibe is. Első könyve, a Bábel fiai 2014-ben jelent meg a GABO könyvkiadó gondozásában. Az írónő ezt a könyvét 18 évesen írta, de utána még éveken keresztül szerkesztgette és írta át, mire végül eljutott a megjelenésig. A szerző beavatott minket abban is, hogy milyen maximalistaként írónak lenni. Ma már nem annyira szereti ezt a kötetét, még azon is gondolkozott, hogy akár újra is írja. 

Következő műve a 2015-ben megjelent Horgonyhely. Ezzel a könyvével érkezett meg az írónő ahhoz a zsánerhez, amiben most alkot; ez az úgynevezett weird fiction, amely elnevezést viszont kifejezetten nem kedveli. A Horgonyhely története egy olyan, a fjordoknál fekvő (kitalált) világot mutat be, ahol minden embert egy 1 km-es lánccal a földhöz kötöztek egész életükre, kivéve a terhes nőket. Ebből a regényből megismerhetjük tehát, milyen lenne egy terhes nők által uralt világban az élet.

A beszélgetés ezen pontján szóba került, hogy ezt a könyvet az általa bemutatott világkép miatt lehet-e feminista könyvnek nevezni. Moskát Anita szerint ez csak nézőpont kérdése, hiszen mivel a kép nem idilli, akár az ellenkezője is igaznak bizonyulhat.
A felek ezután szóba hozták a weird fiction magyarországi megjelenését is. A moderátor megkérdezte a szerzőt, hogy milyen érzés a műfaj első magyar képviselőjének lenni, és mit szól ahhoz, hogy ő az első szakma által is elismert magyar szerző ebben a műfajban. Firtatta azt is, mennyire volt tudatos cél keverni a fantasztikumot egy szépirodalmibb írásmóddal. 

Ezután említésre került talán a legismertebb Moskát-kötet, az Irha és bőr, ami 2019-ben jelent meg szintén a Gabó Kiadónál. A szerző eredetileg biológus, így nem volt nehéz összevonnia a természettudományt és az irodalmat. Szerinte nem is vagyunk annyira messze a könyvben leírtaktól, ugyanis Kínában például manapság a malacokban emberi veséket növesztenek. Ebben a könyvben egy olyan világgal találkozhatunk, ahol az úgynevezett fajzatok értelmes lények, de a kinézetükben emberi és állati tulajdonságok keverednek. 
Felmerült a kérdés, hogy ebben a történetben mennyire szándékosan kerültek elő a különböző társadalmi kérdések és konfliktusok, hiszen például a kötetben a fajzatokat gettókba zárják, és az életre alkalmatlanokat kivégzik.

A moderátor rákérdezett arra is, hogy a szerző könyveit a könyvesboltokban befóliázzák-e, ugyanis megjelenik benne a nem-bináris reprezentáció, mivel a fajzatoknak nincs neme. Moskát Anita megnyugtatott mindenkit, hogy erre nem kerül sor, hiszen az ő könyveit a felnőtt részlegen árulják.
Azt is megtudhattuk, hogy egy cseh könyvkiadó megvette a Horgonyhely jogait és hamarosan cseh nyelven is meg fog jelenni a kötet. 

A beszélgetés vége felé közeledve eljutottunk a beszélgetés alapjául szolgáló kötetig A hazugság tézisei című novellagyűjteményig. A szerzőnő beszámolt a novellaírással való kapcsolatáról és arról, hogy mikor készültek ezek a szövegek. A közönségtalálkozó végén a szerző felolvasta az egyik novellát, A mesterhazugság címűt.Végül kötetlen beszélgetésre és dedikálásra is sor kerülhetett.

Törjéki Bálint 11.F


A hazugság tézisei fülszövege:

Mi történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre. Első regénye 2014-ben jelent meg, és az eltelt évek alatt a magyar fantasztikus irodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb írójává vált. A Horgonyhely, majd a Zsoldos Péter-díjat nyert Irha és bőr c. regényei mellett számos novellája jelent meg antológiákban, zsáner- és szépirodalmi magazinokban. A hazugság tézisei ezek legjobbjaiból és új írásokból válogat.

A kötetben kilenc novella és egy kisregény (Szerződési szabadság) található.


Kritikák A hazugság téziseiről:




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »