Babits Mihály 140: Tanner Ilona és Babits Mihály kapcsolatáról

-
Idén ünnepeljük Babits Mihály, iskolánk névadója születésének 140. évfordulóját.
Ebből az alkalomból hagyományosan a napokban kerül sor a Baranya Megyei Irodalmi Verseny döntőjére, az iskolaújság pedig egy három részből álló cikksorozattal készült a jeles alkalomra.
Az első írásban Babits és Tanner Ilona kapcsolatáról olvashattok.

***

Tanner Ilona és Babits Mihály
(forrás: wikipedia)
Tanner Ilona nevét hallva elsőként mindenkinek az jut eszébe, hogy ő Babits Mihály felesége.
Ő azonban nem csupán Tanner Ilona, de másik nevén Török Sophie is volt. Írónő.
Ambivalens érzelmekkel, büszkeséggel… és nem kevés kitartással.

Török Sophie novellákat, regényeket és verseket is írt, amelyeket többnyire a Nyugat közölt. Írásaiban a modern nő lelki világát, érzelmeit és gondolatait festette le.

Ezen kívül anya is volt.
Néhány hónapig saját gyermekének édesanyja, majd egy abortusznak köszönhetően nemsokkal később már csak nevelőanyaként vállalhatott szerepet a testvére gyermekének, Ildikónak a gondozásában, akit Babits Mihállyal titokban fogadtak örökbe.
Babits és ő is szerettek volna saját gyermeket, de a korábbi beavatkozás ennek a kívánságnak útját állta.

Ami Babits életét illeti, a mindig is egyszerű életet élő író nem követte legtöbb híres kortársa kicsapongó életstílusát, hanem nyugodtan, saját kis világába bezárkózva a saját kis világába.
Mindössze egyetlen házasságon kívüli románcáról tudunk, amely viszont kevesebb, mint egy éves történet volt csak az életében, amikor is megismerkedett Ady Endre özvegyével, Csinszkával.

Babits Mihály, Török Sophie, Török Ildikó
(forrás: NullaHatEgy)
A hölgyről azonban hamar elvonta figyelmét egyik barátja és pártfogoltja, Szabó Lőrinc menyasszonya, a fentebb már említett Tanner Ilona, akit nem sokkal később feleségül is kért.
Miután elvette a szeretett nőt, és fény derült arra, hogy természetes úton nem lehet gyermekük, éppen jókor jött a sógor által teherbe ejtett cselédlány, akinek kislányát a Babits házaspár olyan ügyesen fogadta örökbe, hogy az egész nagyközönség számára úgy tűnhetett, Babitsék saját gyermekükről gondoskodnak.
Sokáig még Ildikónak, a kislánynak sem árulták el, hogy nem a saját szülei nevelik.

A lány rajongott az apjáért, igyekezett mindenben kedvére lenni. Még latin órákat is vett Babitstól, akinek igazi szívügye volt a latin nyelv.
A költő elégedett apaként hunyhatta le a szemét örökre, hisz kapcsolata virágzott Ildikóval. Azt már nem kellett megérnie, hogy a halála után lányát szembesítik az igazsággal, majd szépen lassan megromlik a kapcsolata Tanner Ilonával, az asszony pedig végül kitagadja őt az örökségből.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Babits_Mih%C3%A1ly#%C3%89lete
https://nullahategy.hu/gyermekke-tettel-az-ismeretlen-babits-ildiko/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tanner_Ilona
http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/tanner-ilona-a-nagy-ember-kegyet-erezte-babits-csokjaban/

Sipos Piros Tulipán 10.F

Nyáry Krisztián: Szerelmi történetek a Facebookról - Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tanner Ilona



Egyéb cikkek, hivatkozások:

Interjú Székely László jogásszal, aki könyvet írt Tanner Ilona és Babits Ildikó pereskedéséről:
https://24.hu/kultura/2021/07/26/babits-mihaly-torok-sophie-orokbefogadas-szerzoi-jogdijak-pereskedes-szekely-laszlo-interju/

Tanner Ilonáról Borgos Anna és Szilágyi Judit könyvében lehet bővebben olvasni:
https://moly.hu/konyvek/borgos-anna-szilagyi-judit-noirok-es-ironok 
Könyv Babits Mihály és Török Ildikó pereskedéséről:
https://moly.hu/konyvek/szekely-laszlo-a-jo-mostoha-tortenetet-meg-nem-irtak-meg 


Török Sophie
CSONTIG MEZTELEN

A homlokod már egész meztelen
s szemed két rémülettel tág gödör.
Hová rejtőzhetnél még? Mi tudna
eltakarni? Csontig meztelen vagy
s a világ szeme szégyeneddel összeér.

Már rég nem gondolsz könnyre -
a könny csak old s csak jobban kitakar.
Hig levegőbe kapkodsz védelemért
s egy hegy sem volna már elég
hogy eltakarja félelmeidet.

Ha eltünhetnél, mint bőszen megpördült
kerék szégyenkező küllőit
keni láthatatlan semmivé a forgás
szédülete. Ha így futhatnál!
vonító házak között,
lehullt csillagnál
sebesebben.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »