Ti küldtétek #26 - Március 15. a Babitsban

-
Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc az újkori magyar történelem legjelentősebb fordulópontja. Március 15-én azokra emlékezünk, akik tenni akarásukkal, elszántságukkal, összefogásukkal örök példát állítottak elénk.

Az idei ünnep azért is különleges, mert 200 éve született az események egyik legismertebb alakja, és egyben a legnépszerűbb magyar lírikus, Petőfi Sándor. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848–49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi szereplője lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Életét legalább annyi kultusz veszi körül, mint a költészetét.

Az idei ünnepen az osztályok az osztályok (rövid ünnepi bevezető után) egy a PETŐFI 200 emlékév apropóján készült műsor egy részletét tekintették meg. A beszélgetésben a Petőfi Sándort, mint költőt és mint hazafit övező kultuszokról, költészetének taníthatóságáról, az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákról esett szó.

A beszélgetésben nyilatkozó szakértők: Kalla Zsuzsa, gyűjtemény főigazgató-helyettes (Petőfi Irodalmi Múzeum) és Nényei Pál, író, középiskolai tanár
A beszélgetés után tanulóink ötsoros formában rögzítették gondolataikat. A hívószavak (vagyis a vers első szavai): Petőfi, haza, szabadság, magyarság, forradalom, nemzet voltak.

Az alábbiakban válogatást teszünk közzé az elkészült versekből.
Az többi alkotás ezen a linken tekinthető meg: 
https://padlet.com/h_barbara/m-rcius-15-a-babitsban-2023-rhle84hodag5o5of 

Nemzet

Kitartó Összetartó
Harcolás Képviselés Kiáltás
Küzdelem Igazság Bátorság Biztonság
Haza

Magyarság
Sebzett, fáradt
Szeret, küzd, harcol
Kokárdájuk piros fehér zöld:
Magyarország 

Szabadság

A szabadság hív.
Lehet, hogy nehéz, 
De mindig ott egy kéz,
Mely egy jobb jövő felé,
Emelt fővel visz.

Március 15.

Magyarság! Mint Petőfi úgy szólok hozzátok
 Erős hanggal s szívvel járom az országot
 Szabadság,március, 15 , diadal
 Emlékszik ma erre idős és fiatal
 Magyarság! A nemzet dalát éneklem hozzátok

Lobogó

Megannyi vereség s győzelem szövetbe öltve,
A szélben táncol emléket őrizve.
Az utcán sétálva zászlókat nézem,
hőseink emlékei fel-feljönnek.
Szabadság érzete lángol fel bennem e múlt ifjainak köszönhetően.

Forradalom

Nemzeti, nehéz
Fellépés, kiállás, szembe nézés
Szomorú, véres, kegyetlen, szabadságérzet
Haza

Forradalom

Tragikus, élménydús
Buzdítanak, szónokolnak, harcolnak
Lázadás, lebonyolítás, ellenállás, leverés
Sorstalanság 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »