BabitsMa

2022. október 15-én iskolánk diákjai és tanárai a közelgő 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából két filmet tekintettek meg. Az alábbiakban a történelem munkaközösség ajánlása, majd diákok beszámolója olvasható. Ma az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgünk. A forradalom eseményei nem elválaszthatók az 50-es évek diktatórikus magyar valóságától. Ez a Rákosi-korszak, mely az egyszerű emberek életére is drámai hatást gyakorolt: a terror és a diktatúra szorongással teli mindennapjait sok egyéni szenvedés és tragédia kísérte. A félelem légkörében nem volt mód megosztani a gondolatokat, az embereket a hallgatás fala vette körül, és rontotta meg az emberi kapcsolatokat. Ezt a nyomasztó világot elégelte meg 1956 őszén a magyar társadalom. A mai napon az évfolyamok két filmet tekintenek meg: Mészáros Márta Aurora Borealis című alkotását, valamint Bergendy Péter Trezor című filmjét. Az első film rendezője, Mészáros Márta maga is átélte, megszenvedte e korszakot. A...

Szeptember egyik délutánján rendhagyó irodalomóra keretein belül alkalmunk nyílt megtekinteni Zakariás Máté   Az idegen című monodrámáját. Ez az egyszemélyes színdarab Albert Camus Közöny című művének újabb fordítása alapján készült. Az eredeti mű egy abszurd regény, aminek főhőse egy 20. századi, saját társadalmi közegétől elidegenedett ember (irodalmi kifejezéssel élve abszurd hős), akinek a bűntudat és érzelmek nélküli jelleme áll a történet középpontjában.  A minden ingerre immunis főszereplő egy gyilkosságot hajt végre, a néző pedig ennek következményeit és a bírósági eljárást követheti nyomon. Betekintést nyerhetünk Mersault gondolataiba, és tanúi lehetünk annak is, hogy voltaképp nem is a tettei, hanem az édesanyja temetésén tanúsított érzéketlensége és érzelemmentessége miatt ítélik el.  (Ha kíváncsivá tettünk benneteket a történet iránt, jó szívvel ajánljuk a regény olvasását.) Az előadás során lenyűgöző volt, ahogy Zakariás Máté megmutatta ezt a társadalmi hat...

A Janus Egyetemi Színházban Max Frisch svájci drámaíró 1958-ban megjelent tragikomédiáját, a Biedermann és a gyújtogatók at volt alkalmunk megnézni a napokban Mikuli János rendezésében. A történet a címszereplőről, a hajnövesztőgyáras, gazdag Biedermann úrról (Tóth András Ernő) szól, aki, bár az előadás elején karakán, mogorva úrnak tűnik, igazából csak gyáva. A városi újságokban már rég arról szólnak a hírek, hogy gyújtogatók garázdálkodnak a környéken. Biedermann úr azonban eleinte nem foglalkozik ezzel, hiszen ameddig az ő házát nem fenyegeti ez a sors, addig szerinte minek is törni ezen a fejét. Viszont talán a sors fintora, hogy pont hozzá kopogtat be egy rejtélyes Schmitz nevű úr (Inhof László), aki díjbirkózónak mondva magát először testi, majd érzelmi félelmet táplálva Biedermann úrba rákényszeríti őt, hogy maradhasson az úr házának padlásán. Ezt követően pedig Schmitz úrhoz egy újabb társ csatlakozik, Eisenring úr (Zakariás Máté). Ő maga nagyon modoros, de attól függetlenül ...

Hugonnai Vilma (forrás: wikipédia ) Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a következőket tette közzé: "Az UNESCO lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy kétévente javaslatot tegyenek olyan jeles személyiségek születésének/halálának, illetve történelmi események 50., 100. vagy ezek többszörösének évfordulójára, amelyekről a szervezet nemzetközi szinten, az adott tagállammal közösen megemlékezhet. Az idei esztendőben Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő halálának 100. évfordulójára emlékezünk a szervezettel közösen." Iskolánk az UNESCO Társult Iskolák Hálózatának tagja . Hugonnai Vilma az első magyar orvosnő (akinek születésnapját szeptember 30-án ünnepeljük) 100 éve 1922-ben halt meg, és nemcsak mint orvos ért el szép eredményeket, de kitartása és odaadása a nők helyzetére nézve is nagy hatással volt. A gróf családba született Vilma szembement a partriarchális rendszer és a kor hagyományaival és elvárásaival, és nők ezreinek adott reményt. Úttörő volt hazánkban...

Már a márciusi svédországi Erasmus út óta vártuk ezt a szeptemberi kirándulást Spanyolországba, ahol újra lehetőségünk nyílt találkozni új barátainkkal, és persze kiélvezni az itthon régen látott és hiányolt ragyogó napsütést. Alig egy hét iskolába járás után, szeptember 11-én, nagyjából hajnali fél egy körül indultunk el a reptérre. Fáradtan, de izgatottan vártuk, hogy mit tartogat számunkra a nap. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egész nap utaztunk, először kisbusszal Budapestre, majd repülővel a napsütötte Valenciába , onnan egy rövid várakozás után pedig Ontinyentba vonattal, ahol már várt minket egy kedves apáca nővér és a spanyol diákok egy tanára, akik elvittek minket a város szélén elhelyezkedő iskolába, hogy a szállásainkat megmutassák.  Kimerülten foglaltuk el egyszemélyes szobáinkat az iskolában tanító apácák számára fenntartott épületben, és hálásak voltunk a tanárnők által javasolt néhány óra pihenőért. Ám ezzel még zárult le a nap, mivel este hétkor elindultunk néhány kedv...