Sumonyi madárgyűrűzés, avagy ornitológusok lettünk

Április 9-én, szombaton Sumonyban jártunk, hogy szakértővé váljunk a madárgyűrűzés mesterségében. Sumony egy barátságos kis falu nem messze Pécstől, bár mi nem annyira a helyiséget, mint inkább a sumonyi tavat és madarásztábort jártuk körül.

Miután a buszról leszálltunk, egy kis patak mellett kellett végigsétálnunk, majd az útról letérve megtaláltuk az elrejtett, bájos madarászkunyhót. Két ember fogadott bennünket, akik néhány zsákot hoztak ki, amelyekben már izgatottan mocorogtak a gyűrűzésre váró madarak. Alaposan megismertük a nádi- és barátposzátákat, mivel a madarászhálókat ők látogatták meg a leggyakrabban. Felejthetetlen élmény volt, amikor kihúzták az első madarat a zsákból. Néhány madár annyira apró volt, hogy szinte elveszett az ember kezében. Azután, hogy a madarakkal kapcsolatos fontos adatokat feljegyezték, majd meggyűrűzték őket, a madarászok átadták nekünk a madarakat, így mi is érezhettük az alig néhány dekagrammos kis tollal borított testüket, mielőtt a kezünkből elrepültek.

Miután kigyönyörködtük magunkat a madárgyűrűzés rejtelmeiben, megnézhettük a hálókat is, melyekhez gyakran a víz feletti keskeny pallón vezetett az út. Itt láttuk, hogy hogyan is működik egy madarászháló, majd az újonc madarakat visszavittük a házhoz, ahol ők is élvezhették a meggyűrűzés és a csodálkozó diákarcok örömeit. Láttunk néhány igen színes madarat is, mint a tengelic vagy a vörösbegy.

Ezután várt ránk a tó és a vízimadarak felfedezése. Távcsövek segítségével tudtuk közelebbről is szemügyre venni a különféle, most már sokkal nagyobb méretű madarakat is. A nádasból hallhatóak voltak a vízi élővilág városi fül számára rendkívül szokatlan hangjai.

Miután azt hittük, utunk izgalmasabb már nem lehet, jöttek a fekete felhők és a szél, ami mindenáron be akar borítani minket a vízbe.

Összességében egy nagyon izgalmas, élményekkel teli napot töltöttünk el együtt, mely egy igazi felüdülés volt az iskolapadok után. Unatkozni nem lehetett, a friss levegő és a várostól való távolság pedig jót tett mindenkinek.

A nap egyik sztárja, az őszapó

Csodálkozó, de nagyon is életben lévő barátposzáta

Vörösbegy, aki nagyon szépen pózolt nekünk

A fotók a helyszínen készültek.

A kirándulás az "Innovatív Tanulási Környezet Kialakítása és Komplex Segítő Programok Megvalósítása" (NTP-INNOV-21) pályázat segítségével létrejött Tehetségtár - Vándorórák programsorozat része volt.

A beszámolót írta: Várhegyi Zsófia 12.D