BabitsMa

"A Szomszédnéni Produkciós Iroda kolozsvári humortársulat 2001-ben alakult, tagjai Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs. A Dumaszínház tagjai, a Showder Klub , a Comedy Central és a Rádiókabaré állandó fellépői, 2011-ben megkapták a Magyar Rádió „Humor-Oszkárját” a Bonbon díjat , majd 2014-ben a Karinthy-gyűrűt." – olvashatjuk a Dumaszínház honlapján. Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs erdélyi származású humoristák, és azért lehetnek igencsak kiemelkedőek a stand-up műfajában, mert előadásaik nem csak szórakoztató anekdotákból állnak, hanem rövid, hétköznapi (vagy éppen szokatlan) szituációk bemutatásával színesítik műsoraikat.   Abban a szerencsében volt részem, hogy rövid írásos interjút készíthettem a fiúkkal, ahol válaszaikból azonnal kitűnik, hogy vérbeli humoristákról van szó. KV : Mióta ismeritek egymást? Mi segített, hogy ennyire összhangban tudjatok lenni a színpadon? TSz (Tóth Szabolcs) : 2000-ben találkoztunk Kolozsváron a Kolozsvári Magyar Diákszövetség irodájában. Én

Fotók: bobita.hu 2021. december 14-én és december 15-én lehetőségünk nyílt ellátogatni a Zsolnay Negyed  Bóbita Bábszínházába , ahol Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményének feldolgozását nézhettük meg. Az előadás--ami az Apolló Kulturális Egyesület és a Bóbita Bábszínház közös produkciója, rendezője Sramó Gábor--számunkra két napon is megtekinthető volt, bár nem volt „telt ház” egyik alkalommal sem. Így azonban egy személyesebb, családiasabb környezetben ülhettünk a nézőtéren, amit csak felerősített a tény, hogy a bábok szó szerint életre keltek: a színészek (Várnagy Kinga, Papp Melinda, Szabó Zsolt, Mag Eszter) egészen közel jöttek, az első sorban ülő nézők közül néhányat még be is vonták rövid ideig a darabba. Fotók: bobita.hu Bár az esemény hallatán sokan előítéletesek lehetnek, és gyerekesnek találhatják a bábelőadást, a bemutató jól elfojtja ezeket a kételyeket. Az egyedi stílussal kidolgozott bábok mellett tényleges színészek játszottak, mindezt folyamatos

A karácsonyról – leginkább az eredetéről – mindenkinek rögtön Jézus Krisztus születése, a három királyok, és Betlehem jut eszébe, ugyanis ez az ünnep a kereszténység második legfontosabb ünnepe a húsvéton kívül. Minden vallásban eltérő, hogy mikor ünneplik a karácsonyt, például az ortodox egyház január 7-én tartja. A modern karácsony történelmi kezdete a Yule ünnepre vezethető vissza. Ez a szokás germán és skandináv népek körében terjedt el, a téli napforduló ( december 21.) környékére tették, mivel innentől hosszabb nappalokra számítottak, és ideálisabb volt ebben az időszakban levágni a marhákat, amiket a szűkös télben így nem kellett tovább etetni. A Yule 12 napig is eltarthatott. A skandináv országokban mai napig fennmaradtak belőle származó szokások, például farönköket égetni máglyán karácsony idején. A Római Birodalomban a téli napforduló a Saturnalia ünnepével esett egybe. Ez eredetileg az őszi vetés végét, és természet megújulását jelentette, december elején ünnepelték. Később

Kép: Katolikus Karitász Facebook Jeles ünnepeinket – a húsvétot, a karácsonyt – megelőzi egy időszak, melynek során testben és lélekben felkészülünk az ünnepre. Nem véletlen, hogy az advent az adománygyűjtések időszaka is. A cipősdoboz-akciók segítségével sok szegénységben élő kisgyermeket lepnek meg karácsonykor. Az idei évben a 9.F osztály a Katolikus Karitász ANGYALBATYU kezdeményezéséhez csatlakozott, s így készültek többek között az ünnepre – mert ahogy Márai Sándor is írja, a legközönségesebb, legsivárabb napokon is ünnepet teremthetünk. Márai Sándor: A hétköznapról és az ünnepről Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, kö

Fotó: Kerekes Fotó - PTE Babits Facebook oldala 2021. december 10-én rendeztük iskolánk szalagavatóját. A járványhelyzet miatt az idén csak az ünnepségre került sor, de reméljük, ezzel is méltó kereteket adtunk ennek a fontos hagyománynak. Az alábbiakban két végzős tanuló személyes megjegyzései olvashatók. *** Már az első végzős tanítási napon nagy izgalommal fogadtam a szalagavató körüli megbeszéléseket. Amint októberben elkezdtük az osztálytáncot illetve a keringőt próbálni, folyamatos vágyakozással indultam neki a heteknek. A táncpróbák az osztállyal nagyon jó hangulatban teltek, ezek az órák színesítették  a szürke hétköznapokat. A keringő a sok pár miatt eléggé bizonytalanul kezdődött, de a végére már nagyon egy ritmusra járt a lábunk.  A szalagavató napján nagyon izgultam, hogy minden tökéletes legyen. A sok készülődés fáradtsága, a káosz az öltözőben, a rémült tekintek, hogy nem fogunk elkészülni a kezdésre mindenkin látszódott, de az osztállyal valahogy mégis csak a jókedvre, a