Beszámoló az NTP-MŰV tehetséggondozó programról

-
Iskolánk abban a szerencsében részesült, hogy 2021. májusában a Nemzeti Tehetség Program által meghirdetett pályázatán sikerrel szerepelt. Ennek következtében a Babits művésztanárainak segítségével - Balásy Szabolcs, Horgas Karina és a már nyugdíjba vonult Betlehem Márta néni – új rajzkellékeket rendelhettünk, majd később egy koncerttel egybekötött kiállítást is szervezhettünk „Zenélő képek- képes zenék” címmel. A pályázat keretein belül Ezüstkanál Teaházunkban vendégül láthattuk Vermes Tímea, operaénekest, divattervezőt.

Maga a pályázat két fő művészeti ágat kötött össze: a zenét és a rajzot. Mindkét területre nagyjából 8-8 diák lett kiválasztva, akik részt vehettek a háttérmunkákban. A kiállított alkotásokért, és a koncert közben zajló festésért Suvák Bori Panna 12. B, Bognár Panna Eszter, Polidano Marissa Tia (12. F), és Révész Rubina (10. D) voltak felelősek. Az eseményen gitáron játszott Takács Levente (12. E), zongorázott Gazsó Virág (10. D), és énekeltek Solymosi Zoé Réka (12. B), Beke Panna (12. C), Magyar Judit (12. D), Almájer Fanni, és Sebestyén Virág (11. F). Jómagam (Kersák Viktória) és Gazsó Virág a zenei és a képzőművészeti feladatokban is részt vettünk.

A kiállított alkotások jeligéje, ihlete a zene; a művek bemutatják a muzsika fontosságát a táncban, a mindennapi életben, vagy éppen egy improvizációt szemléltetnek, vagyis a készítőik a hangulatot, az érzéseket vetették papírra. Nagyon nagy élmény volt számunkra, hogy tanáraink felfigyeltek a tehetségünkre, lehetőséget adtak, és segítettek bennünket az ötleteink kibontakoztatásában. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez a különleges pályázat és egyedülálló összművészeti rendezvény sokat segít a további terveim megvalósításában. Mindannyian nagyon örülünk annak, hogy a Babitsban ilyen inspiráló közegre találhattunk, és hogy az iskola művészeti életét otthonosnak érezhetjük. 

Október 19-én, kedden délelőtt tartottuk a tehetséggondozó program projektzáró eseményét. A földszinti aulában a megjelent közönség még utoljára megtekinthette a tablókat, és meghallgathatta az intézményvezető asszony köszöntőjét.  
Köszönjük a lehetőséget!

Kersák Viktória
11. C

Galéria: 

A bemutató: 




Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ti küldtétek #13 - Kosztolányi Dezső Boldogság című novellájának elemzése

-
Kép
Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju...
Olvasd tovább »

József Attila halála - az örök rejtély

-
Kép
József Attila Április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ezen a napon minden évben rengeteg programmal – például előadóestekkel, könyvbemutatókkal, versmaratonnal, irodalmi versenyekkel, koncertekkel – tisztelegnek a költészet előtt, bár természetesen idén ezek a programok az online térbe helyeződnek. A költészet napja 1965-től esik erre a napra, József Attila születésnapjára. József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, műveit nagyon sokan ismerik, tanítják általános iskolában, középiskolában, nem találni Magyarországon olyan embert, aki legalább egy verssorát, gondolatát ne tudná. Verseit megzenésítik, színészóriások szavalják. Gazdag életműve a mai napig számtalan módon inspirálja a művészeket és átlagembereket is. Ismerjük rövid életének fontosabb pontjait, mozzanatait, fájdalmas gyermekkorát, sanyarú sorsát, személyiségének összetettségét, különlegességét, pszichés problémáit, és tudjuk, hogy 32 éves korában, 1937. december 3-án hunyt el, Balatonszárszón, elg...
Olvasd tovább »

Magyar írók és költők, akik mentális betegséggel küzdöttek

-
Kép
Hallhatuk már mind azt a megállapítást, hogy a zsenialitás és az őrület kéz a kézben járnak. Vajon ez tényleg igaz? Nos, ezt nem lehet biztosan megmondani, ám az kétségkívül kinyilvánítható, hogy a költők, írók valamelyest másképp látják a világot, épp ettől lesznek műveik olyan kiemelkedőek, meghatóak. De honnan ered ez az érdekes világszemlélet? Nos ez sok esetben mentális zavarra, betegségre utalhat ugyanis ilyen helyzetben a költők, írók borúsan, komoran látják a világot és olyan összefüggéseket vélnek felfedezni, amit egy egészséges ember nem. Ettől függetlenül nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy minden költő, író mentális betegséggel küzd ám érdemes megfigyelnünk a magyar irodalom néhány jelentős alakját, akiknek életük során felütötték a fejüket ilyen jellegű problémák, és ezek sokszor művészetükre is kihatással voltak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a tudomány mai szóhasználata nem feltétlenül ugyanúgy határozza meg ezeket az állapotokat, mint ahogy akkor gondolták, vag...
Olvasd tovább »