A tudás évszázadokon átívelő érték - Pedagógusnap 2021

Manapság már mindenki számára természetes, hogy az emberek jó néhány éven át tanulnak, iskolába járnak. Azonban ez nem mindig volt így. Sokáig kevesek kiváltsága volt ez és akkor is csak néhány évig adatott meg nekik a lehetőség.

Egy 1849-es kormányrendelet kimondta, hogy a nevelés és oktatás főfelügyeletét az állam látja el. 1868-ig a népiskolák egyházi fenntartásúak voltak. A mindenkori plébános volt az iskolai igazgatója. Ezekből következőleg a diákokat vallásos szellemben nevelték. A magyar oktatás sok szempontból elmaradott volt. A tankötelezettség ekkoriban hat és tizenkét éves kor közé tevődött. Próbálták szigorúan ellenőrizni, hogy a tanköteles gyerekek teljesítik-e a rájuk vonakozó szabályokat, de ennek ellenére a tankötelezettek körülbelül csak fele járt iskolába. Ennek oka volt többek között az is, hogy több ezer településen nem volt iskola.

Magyarország első népoktatási törvénye 1868-ban született meg. Létrejött a hatosztályos elemi népiskola, ami jellegében a mai általános iskolához hasonlítható leginkább. Az oktatási rendszer kezelése egyre inkább az állam kezébe került az egyházaktól, egyre több tankönyv jelent meg és az iskolát látogató gyermekek aránya is növekedett. 1896-ban a 79%-a, 1913-ban pedig már a 93%-a a tankötelezetteknek járt iskolába. Sok gyermek azért sem járhatott folyamatosan iskolába, mert a szülők nem tudták nélkülözni a munkaerejüket.

1918-ban folytatódott az oktatás fejlesztése. Tizennégy éves korra emelték az iskolakötelezettséget, emelték a pedagógusok fizetését, kiterjesztették a nők felsőfokú tanulmányait és a rászorulókat szociális segélyekben részesítették. 1921-ben született törvény az iskolai testnevelés oktatásról. A trianoni békeszerződés következtében az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, a középiskolák több mint fele. A Bethlen-kormány kulturminisztere Klebersberg Kuno volt. Hozzá fűződik annak a programnak a kidolgozása, amiben rengeteg új iskolát és tantói lakást építettek. 1927-ben az ország hat éven felüli lakosságának már csak 12%-a volt analfabéta, az iskolázottság tovább javult. Az 1945 tavaszán véget érő második világháború újra lelassította a fejlődést. Ezután kidolgozták a 8 osztályos általános iskola és a 4 osztályos gimnázium új tervét.

A 20. század közepére kezdtek el egyre inkább elterjedni a koedukált iskolák. Ezelőtt a lányok és a fiúk különböző iskolákba kellett, hogy járjanak, a nemük alapján. Ez az elkülönítés két részre választotta a fiatalokat, a különböző neműek között nehézkesebb volt a kommunikáció, valamint a különböző neműek között nem igazán kötődtek barátságok. Iskolánk, az 1963-ban alapított PTE Babits Gimnázium már a kezdetektől fogva a modernebb felfogás szerinti koedukált rendszerben működik, azaz lányok és fiúk együtt tanulhatnak itt.

A kommunizmus körülbelül 40 éve alatt tovább fejlődött hazánkban az oktatás, rengeteg új iskola épült, sok új tankönyvet adtak ki, és egyre többen és egyre tovább tanultak. A felsőoktatásban is egyre több fiatal vett már részt és egyre nagyobb arányban végeztek magasabb tanultsági szintet igénylő szellemi munkát az emberek. Ezek mellett ezidőben kötelezővé tették az orosz nyelv tanulását. Az 1980-as években már szinte minden tankötelezett fiatal iskolába járt. Ekkoriban indult meg az intézmények számítógépekkel történő ellátása is. 1982-ben került bevezetésre az ötnapos munkahét, így a heti hat nap helyett már csak heti öt napon kellett iskolába menni.

Az 1989-es rendszerváltás megszüntette az állam monopóliumát az iskolák ügyében és újra teret adott az egyházi, illetve magániskoláknak. Megkezdődött a Nemzeti Alaptanterv létrehozása, melyet először 1995-ben fogadtak el. Ekkorra már nagyjából az a rendszer alakult ki, amelyet ma is ismerünk, persze azóta is történtek változások. A 2000-es évek közepén megkezdődött a felsőoktatás bolognai rendszerűvé való átalakítása. 2013-tól bevezették az általános iskolákban a kötelező hit, vagy erkölcstan oktatást és a mindennapos testnevelést. Utóbbit a középiskolákban is.

2020-ban egy nagy változás történt az oktatás jellegében, hiszen 2020 márciusától a koronavírus pandémia következtében digitális távoktatásra álltunk át az általános iskolákban, középiskolákban és az egyetemeken is. Megtapasztalhattuk, hogy milyen az, amikor a kor technikai lehetőségeit kihasználva már valóságbeli jelenlét nélkül is folyhat a tanítás, tanulás. Azóta csak rövid időszakokra térthettünk vissza az iskolába, jelenléti oktatásba. A távoktatás nagyon sok új tapasztalatot nyújtott tanároknak, diákoknak egyaránt. Vannak előnyei és hátrányai egyaránt, az pedig biztos, hogy ez az időszak hatással lesz a jövő oktatására. Az bizonyossá vált, hogy az oktatásban, ahogyan az élet minden területén fontos és előnyös a digitalizáció, csak ennek a mértékét kell még megtalálni, mivel egy teljesen távoktatásra épülő rendszer hosszú távon nem jó se a diákoknak, se a tanároknak. Vannak akik a hibrid oktatásban látják a jövőt, de egyelőre csak sejteni tudjuk, hogy milyen lesz az oktatás húsz, vagy harminc év múlva.

Mint láthatjuk hazánkban az oktatási rendszer az évszázadok során rengeteg változáson ment keresztül. A tanulás és a minél több tudás megszerzése minden korban fontos volt és lesz is a jövőben, hiszen megfigyelhető, hogy azok az országok, melyek jobb oktatási rendszerrel rendelkeznek jobban is teljesítenek szinte minden szempontból. A tudás érték, a tudás elsajátításának igénye pedig az ember alapvető tulajdonsága, hiszen ezért lehet ez a faj a legfejlettebb szinten a bolygónkon.

A tanuláshoz és az oktatás színvonalas működéséhez elengedhetetlenek a tanárok, akik napról napra tesznek azért, hogy a diákok minél több tudással rendelkezzenek. Tanáraink minden tanórával, beadandóval, külön foglalkozással és bármiféle oktatással értéket teremtenek. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak pedagógusnapon, hanem mindig tisztelettel tekintsünk rájuk, együttmüködő hozzáállásunkkal pedig az ő és a magunk feladatának elvégzését is segítsük elő.

Boldog pedagógusnapot és eredményes munkát kívánunk minden Tanárunknak!

Források:
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/zsombo/a_zsomboi_iskola_tortenete_es_szerepe_1890_2011_ig/pages/004_iskolarendszer_kialakulasa_magyarorszagon_1849_2011.htm
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/multunk/ilyenek-voltak-100-eve-az-iskolak/

Képek forrásai:
https://fortepan.hu (Fortepan / Cholnoky Tamás)
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210301/iskolabezarast-kovetelnek-a-tanarok-futotuzkent-terjed-a-jarvany-az-iskolakban-egyre-tobb-a-beteg-gyerek-472086
https://www.facebook.com/ptebabits
Felvett tanóra Teamsen (Király Lilla - Geometria)

Írta és szerkesztette: Horváth Milán (10.E)