BabitsMa

Németh Daniella „Danó”, a Babits egykori diákja, 2013-ban kapott agyvérzést. Túlélte, és most óriási mosollyal az arcán üzeni a világnak: „Élni jó!” Nemrég elindította kerámiás vállalkozását, és szebbnél szebb agyagedényeket, tálakat, ékszereket alkot, amiknek különlegességük, hogy fél kézzel készíti őket. A vele készített interjút olvashatjátok. -Először is, mesélj egy kicsit magadról! -Németh Daniella vagyok, 24 éves, 3 testvérem van. 2013-ban kaptam egy agyvérzést. Ekkor a Babitsba jártam, azelőtt pedig a Sztáraiba. Nagyon szerettem iskolába járni és tanulni is. Mindenféle sportot nagyon szerettem, és sokszor mentünk mindenhova kirándulni. Aztán 2013-ban, szeptember 7-én (mikor éppen a 11. osztályba készültem), kaptam egy nagyon súlyos agyvérzést egy rendezvényen. Nem is tudtuk az elején, hogy mi történt velem. Valaki azt ajánlotta, hogy menjünk haza, mert nem vészes, csak elájultam. De hajszál híján meghaltam. Az orvosok már lemondtak rólam, de Istennek hála, élek. Már az elején

Aki látta a Ready Player One című filmet, vagy esetleg olvasta az eredeti könyvet, annak biztosan felkelti az érdeklődését a 2014-ben megjelent Claudia Gabel és Cheryl Klam által írt Káprázat . Ennek a sci-fi és ifjúsági regénynek 2015-ben folytatása is készült, Etherworld címen. (Azonban ebből magyar fordítás még nincsen.) A könyvnek persze egyaránt vannak előnyös, és kevésbé tetsző vonásai. A történet fantasztikus, viszont én személy szerint egyik szereplőjét sem tudtam teljesen megszeretni, vagy közelebb érezni magamhoz. Ennek szerintem legnagyobb oka, hogy nem túlzottan kapunk képet a karakterekről. Az elbeszélés főhősnője, Regan, aki nemrég vesztette el szeretett édesapját. Az apja volt az, aki kitalálta a címben is szereplő Káprázatot. Hogy mi is ez pontosan? Egy virtuális világ, ahol az emberek csak jót tapasztalhatnak, és teljes boldogság önti el a lelküket. Itt elrejtőzhetnek a külvilágban túlzottan kikészítő stressztől, kötelességektől és sok mástól, ami egy emberre nap, mi

“Együtt, színaranyban állnak: szép áldozatai egy rút viszálynak” William Shakespeare: Rómeó és Júlia (Globe színház, 2019) Elemzésem témája a Globe színház és a Deutsche Bank közös produkciója Michael Oakley rendezésében, William Shakespeare Rómeó és Júlia című darabja. A közismert történet lényegében arról szól, hogy van egy szerelmespár, akik a családi viszály miatt nem lehetnek boldogok, ezért inkább a túlvilági életet választják, hátha ott már úgy teljesedhet be egymás iránt érzett szerelmük, ahogy földi életük során az nem sikerült. Ez a mű egy olyan szerelmi dráma, amelyben megtalálhatóak a komédia és tragédia elemei egyaránt, így intenzívebben működnek a cselekményszálak, ezáltal több bonyodalomba is ütközhetünk a történet során, néhol kissé össze is zavarodhatunk, ha nem koncentrálunk végig a történésekre. A mű talán ezért is olyan kedvelt az irodalomban és a színházban egyaránt. Michael Oakley rendezői elképzelése az lehetett, hogy a darab stilizált színházi jeleket tartalma

Az alábbiakban Kersák Viktória (10.c) pályamunkája látható, ami a XIII. Országos Dráma Tanulmányi Verseny középdöntőjére készült.   (Szöveg: William Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én [Nádasdy Ádám fordítása]; közreműködnek: Gyéresi András, Strasszer Márton és Ughy Dorina.)

Ma van az európai béke és egység ünnepe, de hogy miért ezen a napon tartjuk és egyáltalán miért fontos ez a nap nekünk? Ebből a cikkből megtudhatod. 71 évvel ezelőtt ezen a napon, 1950. május 9-én vázolta fel tervét nyilvánosság előtt Robert Schuman, francia külügyminiszter. Ez a dokumentum a későbbiekben “Schuman-nyilatkozat”-ként vált ismerté. A célja az volt, hogy egy közös szerv alá vonja Európa valamennyi országának szén- és acéltermelését, illetve hogy ellehetetlenítse a kontinensen a háborúzást, ezáltal növelve a kontinensen élők életszínvonalát és egy egységesebb Európa létrehozását. A nyilatkozatot egy évvel később írták alá Párizsban Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország és a Benelux államok képviselői. Az elmúlt 7 évtizedben folyamatosan módosult és kiegészült ez az elképzelés, melynek eredményeként ma már Európa 27 országa alkotja az Európai Uniót, az Európai Bizottság intézményében közös kormánnyal, Európai Főügyészséggel, Európai Ombudsmannal, 1979 óta az EU polg

Kép forrása: cultura.hu „Az ismert dolgoktól mégis kevésbé rettegünk, mint azoktól, melyeket csupán sejtünk, és félig-meddig tudunk.” - A sátán kutyája , 2. fejezet: Az elátkozott család Folytatva a krimik világába való utazást, két igazán klasszikus könyvet hoztam el, amelyek szerzőjének neve gyökeresen beleíródott az irodalomba. Ő  Arthur Conan Doyle . Hozzá fűződik a híres Sherlock Holmes karakter, és persze ne felejtsük el az ő társát, jó barátját és krónikását, Watsont se, valamint a felsorolásból Challenger professzor, a szerző harmadik népszerű figurája sem maradhat ki.  Conan Doyle lassan 162 éve született. Eleinte orvosként dolgozott, majd unalomból írni kezdett, miközben Dél-Amerikában praktizált több-kevesebb sikerrel. Ő maga nem igazán kedvelte Sherlock Holmes karakterét. Ennek oka, hogy a figuráját okolta azért, hogy próbálkozásai ellenére könyvei leginkább egyetlen műfajba lettek besorolva. A sátán kutyája Arthur Conan Doyle 1902-ben megjelent, talán az egyik leghíresebb

Kép forrása: Wikipédia (fotó: Román Péter)   2021. április 27-én rendhagyó irodalomóra megrendezésére került sor, melynek keretein belül a 10. C és 10. E osztályok tanulói egy kötetlen beszélgetésen vehettek részt Erdős Virággal. Ez az óra a Be(p)Art pályázat programsorozatának egyik állomása volt. A pályázat célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a kortárs irodalomra, és népszerűsítse azt. Ezen beszélgetések segítségével a diákok közelebb érezhetik magukat a kortárs írókhoz és költőkhöz, és olyan kérdéseket tehetnek fel nekik, melyekre a kapott válaszok által sokkal kézzelfoghatóbb lesz számukra a munkásságuk. A költőnőről és munkásságáról röviden Erdős Virág József Attila-díjas kortárs költő. Versei jól rátapintanak a jelenlegi társadalmi problémákra. Ilyen például a Közelítő , melyben amellett, hogy Berzsenyi Dániel A közelítő tél című versére hasonlít és tesz rá számtalan utalást, a budapesti hajléktalanok helyzetét mutatja be. A költőnő közéleti-politikai ügyekben régebben g

Kosztolányi Dezső a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő írója, költője, műfordítója és újságírója. A Nyugat első nemzedékéhez tartozó művész (akinek alkotásait impresszionista, expresszionista, szimbolista és szecessziós jegyek jellemzik) elsősorban lírai és prózai műveket alkotott. Az epika műnemén belül fontos volt novellaszerző munkássága, melynek egyik legjelentősebb kötete az 1933-ban kiadott, Esti Kornél . Ennek 18 fejezete címszereplőjének történeteiről szól, ezek közül most a Boldogság című novellát elemzem. Esszémben kitérek a cím és tartalom kapcsolatára, az idő és térbeli aspektusokra, a cselekményszerkezetre, szereplőkre, a kompozícióra, a narrátorra, a műfaji konvenciókra, illetve a mű mondanivalójára. A mű címe és tartalma bár szorosan kapcsolódnak egymáshoz, az olvasóban mégis ellentétes hatást keltenek. Mivel a cím ( Boldogság ) témamegjelölő, a befogadó első benyomása, elvárása valamilyen katartikus, eufórikus történet. Ezzel éles kontrasztban mégis azt tapasztalju