BabitsMa

I. Bevezető és ismertető A magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük 1989 óta, 2022 decemberétől pedig hivatalos állami emléknap. Az időpont nem véletlen: Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le hosszú kéziratát, ami tartalmazza a Hymnus, a’ magyar nép zivataros századaiból című művet, vagyis a Himnusz t. A költemény nem mindennapi, ugyanis nem egy győzelmet, a nép diadalmasságát mutatja be, hanem imádságért szólal meg, ami önmagában még nem különleges. Rengeteg ország a legmagasabb vezető (király, hadvezér) védelmét és egészségét, a határok, valamint a nép biztonságát kéri, ugyanakkor a múltról, esetleg a bűnökről nem tesz említést. Rengeteg tévhit övezi, ami a mindennapok része lett. Milbacher Róbert Legendahántás című könyve segítség lehet ezek megdöntéséhez, csak ajánlani tudom! II. Személy a rejtély mögött Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án, Sződemeteren született, ma már Romániához tartozik a falu. Jegyezzük őt költőnek, politik...

Néhány nappal ezelőtt különleges vendéget fogadtunk angolórán. Gajdos Péter látogatott el hozzánk, aki angol nyelven mesélt a transzcendentális meditációról , a tudat és az elme kapcsolatáról, valamint a különböző tudatállapotokról. Szó esett továbbá eltérő szemléletmódokról is, és arról, mennyire fontos megértenünk egymás nézőpontját és álláspontját ahhoz, hogy nyugodt és ésszerű döntéseket tudjunk hozni – például vitás helyzetekben. Emellett arról is hallhattunk, hogyan dolgozza fel az agyunk a látott vagy érzékelt információkat, és milyen módon reagál ezekre.  Jaszenovics tanár úr kétségkívül egy rendkívül érdekes előadót hívott meg az óránkra. A tanár úr ráadásul személyes tapasztalattal is rendelkezik, hiszen ő maga is tőle tanulta meg azt a technikát, amiről a vendégünk beszélt. A nyelvórák egyik legnagyobb előnye az, hogy akkor tanulunk a legtöbbet, amikor aktívan használjuk az idegen nyelvet, főleg, ha már van benne némi gyakorlatunk. Ez pedig sokféleképpen megvalósítható,...

A Rokonok című darab, a Pécsi Nemzeti Színház előadása Móricz Zsigmond Rokonok című regényére épül. A darabot először 2025 tavaszán mutatták be, és a 2025/2026-os évadban is vissza fog térni a színpadra. A tragikus történet két felvonásban játszódik és Vidákovics Szláven rendezése. A regény a 1920-as, 30-as években íródott a nagy gazdasági válság idején, többször is látjuk, hogy a műben megjelenik a válság hatása Magyarországra. A történet a 20. század első felének magyar valóságát, a korrupciót és a gazdasági visszásságokat ábrázolja. Történetünk főhőse Kopjáss István ( Katona Levente ), akit hirtelen megválasztanak Zsarátnok főügyészének. A tisztességes, derék hivatalnok azonban nem korrupt és nem is zsarnok. Az új pozíció betöltésével járó mámort viszont megkeserítik az egymás után felbukkanó álszent rokonok, akik felhasználják összeköttetésüket Kopjással, hogy hasznot csikarjanak ki belőle. A főszereplő erre nem jön rá, hanem csak sok idő elteltével, aggódó és érzékeny felesége,...

250 éve született Jane Austen - nem is lehetne ideálisabb egy könyvajánló.  * Majdnem mindenki hallott már a híres angol írókról irodalomórán, nagyszülőktől vagy ismerősöktől. Ezek közül is kiemelkednek többen, például William Shakespeare , a drámaíró és költő vagy Agatha Christie , a bűnügyi történetek szakértője. Ne feledkezzünk meg azonban más tehetséges és szórakoztató alkotókról sem, mint például Jane Austen , aki a Büszkeség és balítélet írónője. Vidéki papleány volt, aki az emberi természetről, szenvedésekről és szenvedélyekről írta regényeit. Néhány töredék mellett összesen hat könyv maradt utána. Mint a legtöbb művét, a Büszkeség és balítélet et is feszes szerkezet, szellemes dialógusok, mély pszichológia és az írónő klasszikus stílusa jellemzi. Maga a mű egy hullámvasút, rendkívül érdekes fordulatokkal és csavarokkal fűszerezve. Egyszer a nevetéstől, máskor a szomorúságtól sírunk. Ehhez az élményhez még jobban hozzátesz a szereplők jelleme, ami még szórakoztatóbbá varáz...

A szalagavatóra sok szempontból lehet ránézni. Minden szempont nagyon érdekes, mivel szinte teljesen más pillanat ragad meg minden emberben az élmény kapcsán. Mi viszont most a 12. osztályos tanulók szempontjából szeretnénk megmutatni, hogyan is zajlott le a ez az ünnepség. Négy végzős tanulót kértünk meg, hogy válaszoljanak a kérdéseinkre. Az első kérdésünk az volt, hogyan zajlott a készülődés, a táncok betanulása (vagy egyikük esetében inkább a betanítás), és hogy nehéz volt-e ez a feladat. A tánc betanulása nem esett nehezükre, azonban az egyik osztály arról is beszámolt, hogy a megegyezés viszont nem volt mindig könnyű feladat. Mindenkinek számos ötlete volt, hogyan lehetne jobb és jobb a tánc, és ezt nem mindig könnyű összeegyeztetni. Az egyik tanuló, aki tánctanár szerepet vállalt, úgy nyilatkozott, hogy mivel ismerősöket tanított, ezért sokkal bátrabban jöttek az ötletek, és így egy kicsit nehezebb volt felvenni a tanár szerepet, de megoldotta, és egy nagyon izgalmas és fiatalos...

Végh Soma versei *  Éji madár Madarat láttam éjjel. Magasan szállt, Mégis figyelt. Tekintetét rám mereszti, Alakomat nem ereszti. Vigyázz, madár, sötét van kint, Rád vadászik itt mind. Én vagyok a te mentsvárad, De nem azért vagy itt, Hogy életed megáldjam. Harcolni jöttél. Ellenem. Bolond madár. Mit képzeltél? Életed én el nem venném. Ő akkor is csak ezt akarta. Jaj te madár! Vesztedbe jössz mindenképpen. Ellenem esélyed nincsen. Tudja ezt ő is jól. Akkor miért van itt? Miért harcol? Körbenézek, nincsen sehol. Ekkor esik le teljesen, Nem madár volt. Ó, kedvesem! *  Távol jártam otthonomtól Távol jártam otthonomtól, Ott, hol más nyelven szólnak. Hiába szép a vidék, Ha nem lehet őszintén, A tiéd. Láttam én ott sok szépet s jót, De nem az én hazámhoz Foghatót. Nincs ott nekem semmi sem. Pécsen van az én helyem! *  Vándor vagyok Vándor vagyok. Hegyen, völgyön, dombról, dombra, Mindent bejárok. A világban mindenhol, a szépet, megcsodálom. A kék eget, a habzó tengert, A burján...