BabitsMa

A 9.DE angolóráján Roald Dahl Little Red Riding Hood and the Wolf című versét dolgoztuk fel, amely a Revolting Rhymes/Rémes rímek című kötet egyik darabja. A gyermekkori élmények kapcsán szubverzív gyerekmesékre reflektáltunk, és ezért mi magunk is fejtetőre állítva dolgoztuk fel ezt a klasszikust. A blackout poetry  (satírvers, kisatírozott költészet) lényege az, hogy írunk új szöveget, hogy egy meglévő alkotásból papíron kifeketítjük a mi versünkhöz nem szükséges részeket. A folyamat sokszoros újraolvasást igényel, ami által a szöveghez és önmagukhoz, a saját személyes történeteinkhez is közelebb kerülhetünk.  Az eredeti szöveg és a magyar fordítás itt olvasható. Szeverics László (a képek kattintásra nagyobb méretben is megtekinthetők) *** Bosnyák Keve Márk A versem inspirációját az az érzés adta, amelyet egy fontos személy vagy tárgy elvesztése után érzünk. Amikor valami fontos hiányzik az életünkből, az gyakran mély fájdalmat és űrt hagy maga után. A hiány nem csupán az adott d

2024. október 18-án pénteken a délutáni órákban a 9. b osztállyal lehetőségünk nyílt ellátogatni a Pécs szívében található Vasarely Múzeumba , hogy jobban megismerjük a festő munkásságát, és többet tudjunk meg az optikai festészetről . Amikor megérkeztünk a helyszínre, két csoportra osztottak minket. Az első csoport tárlatvezetéssel kezdte a foglalkozást, míg a második csoport kézműves foglalkozáson vett részt. Két emelten keresztül Victor Vasarely festményeit csodálhattuk meg, emellett fali szőnyegeket, ceruzával készített munkákat is láttunk. Sokan nem tudják, de a múzeumban Vasarely felségének is megtalálhatóak a kiállított munkái, amelyek szintén elképesztőek. A mi csoportunk tárlatvezetője nagyon kedves és segítőkész volt. Mindemellett vicceivel is sikeresen fenntartotta az érdeklődésünket a téma iránt. Miután a tárlatvezetéssel végeztünk, cseréltünk a második csoporttal és ekkor rajtunk volt a sor, hogy szabadjára engedjük a kreativitásunkat. Egy lapra kellett előre meghatározo

1956. október 23-ra emlékezve a gimnázium tanulói és tanárai Halmos Ádám és Horváth Réka  Nemzeti Trip című ál dokumentumfilmjét tekinthették meg a Pécs Pláza Cinema City vetítőtermeiben.   (Kőhegyi Dániel beszámolója.) Nemzeti ünnep   T rip kép: imdb.hu 2024. október 22-én reggel 8 órakor a Babits Gimnázium diákjai nem túl lelkesen vonultak be a pécsi Cinema City vetítőtermeibe. Diákok és tanáraink az ünnep alkalmából  Halmos Ádám és Horváth Réka   Nemzeti trip című filmet tekinthették meg. A film egyik rendezője, Halmos Ádám, egykori német tagozatos, Babitsos diák is ellátogatott az eseményre . A film kezdete előtt a moziteremben Kurucz Balázs tanár úr tartott rövid történelmi bevezetőt. Ebben szó esett az 56-os forradalom és szabadságharcról és a Kádár-korszakról is. De milyen is volt a Kádár-korszak, és miért kapcsolódik a témához? Ha a keleti-blokkot nézzük, ez, a magyarok áldott szerencséjére a kommunizmus egyik legélhetőbb változata és időszaka volt. A mondás szerint Magyar

Fotó: Hegedűs Györgyi Jónás Tamás a mai magyar irodalom egyik érdekes, tehetséges és sokoldalú szerzője. „Akik nem tudnak beszélni, azok helyett annak kell beszélni, aki tud” – vélte Esterházy Péter , akinek ajánlásával a szerző a Herder-ösztöndíjjal egy évet Bécsben tölthetett.  Ám az idáig vezető életút embert próbáló volt. Jónás Tamás , Ózdon született 1973-ban, cigány származású költő és író. 16 éves kora óta jelennek meg versei. A dokk.hu  internetes irodalmi portál alapítója, több kötet szerkesztője. Kortárs költő, prózaíró, dalszöveg- és drámaszerző, novelláiból tévéfilm készült, több művét lefordították, antológiák, multimédiás anyagok szerkesztője, szereplője. Vajon van olyan, hogy cigány irodalom? Létezik női irodalom? Számtalan vita folyik az ilyesfajta kérdésekről, ezért is választottam ezt a novelláskötetet nyári feladatként. A másik indokom, hogy úgy gondoltam, a kortárs irodalom megértéséhez meg kellene még ismernem pár életművet, mivel, be kell vallanom, eddig nem nag

Hawaii, Görögország, India, Japán, Mexikó és Skócia. Mind oly messze… messze… van.  De idén, október 4-én pénteken (és az azt megelőző héten) ez a hat nemzetiség küzdött meg egymással a diákpolgár-avatón a Babitsban!  Hogy fajulhatott a helyzet idáig? És mely nagy elmék állhattak emögött a képtelen ötlet mögött? Természetesen a 12. C!  Az az osztály, akik megnyerték a 2020-as diákpolgár-avatót!  Bizonyára volt honnan inspirálódniuk. De! Még mielőtt belemennék az előző hét részleteibe, szeretném mind a saját, mind az évfolyam nevében megköszönni, hogy egy szórakoztató, jól strukturált, de mégis kihívásokkal teli élményt szerveztek számunkra. Minden bizonnyal szükség volt bőven előkészületekre a program lebonyolításához, ugyanakkor mi, kilencedikesek sem lazsálhattunk!  Az osztályukból három fő látogatott el az óráinkra, hogy megkapjuk első feladatainkat. Minden kilencedik osztályhoz kijelölésre került egy-egy diák a 12. C-ből, akik elláttak minket instrukciókkal a felkészülést illetően.

Nyári olvasmányként Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című könyvét választottam, mert sok helyen olvastam dicsérő kritikákat róla, és lenyűgözött a könyv természetközeli hangulata. A cím alapján egy misztikus a természethez szorosan kapcsolódó történetre számítottam, amely talán titkokat és rejtélyeket is magában hordoz. Ezek az elvárásaim nem csak hogy beigazolódtak, de a könyv ennél jóval többet nyújtott. Egy gyönyörűen megírt, megható és elgondolkodtató történetet kaptam. A történet Észak-Karolina lápvidékén játszódik, ahol Kya Clark, egy elhagyatott kislány, egyedül nő fel a természet ölében . A cselekmény két idősíkon mozog. A múltban Kya felnövekedését követhetjük nyomon, míg a jelenben egy gyilkossági nyomozás zajlik, amely egy helyi férfi halálának körülményeit próbálja feltárni. A könyv szoros kapcsolatban van a természettel, amely szinte egy külön karakterként van jelen, hiszen Kya a mocsárból, a vadonból tanulja meg az élet alapvető szabályait. Az időben való ugrás