BabitsMa

Ma, április 16-án emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira. E nap jelentőségét az 1944-es események ihlették, amikor a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai megkezdték az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását Magyarország kárpátaljai területén. A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották. Ebből az alkalomból szeretnénk felhívni figyelmeteket a budapesti Holokauszt Emlékközpont "Lapátos hadsereg" című virtuális kiállítására. Ez az online megtekinthető kiállítás a II. világháború alatti magyarországi munkaszolgálat történetét mutatja be. Olyan eseményekre és személyekre fókuszál, akik és amelyek a történelem fontos részét képezik. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen volt az akkori időszak, és milyen személyes emlékek és szemtanúk vallomásai kapcsolódnak ehhez az eseményhez, látogassátok meg az alábbi lin

Jelenet a filmből A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én ünnepeljük. Ez az alkalom nem mellesleg József Attila születésnapja is. Ezen a napon népszerűek a könyvbemutatók, az irodalmi estek és minden más, ami az irodalomhoz és a költészethez köthető. Ilyenkor a tévében is elcsíphető egy-egy film, ami irodalmi témát dolgoz fel, vagy épp ismert költők, írók életéhez nyúlik vissza. Ilyen film a Frici és Aranka is, ami Karinthy Frigyes és második felesége, Böhm Aranka kapcsolatába enged betekintést. Tóth Tamás alkotását 2022-ben mutatta be a Duna Televízió, én is ott néztem meg. A főszerepben Karinthyként Bölkény Balázst, Böhm Arankaként pedig Szakács Hajnalkát láthatjuk. Mellettük kisebb szerepekben Tenki Dalma, Hajdu Tibor és Balázs Andrea is feltűnik. A játékidő mindössze 81 perc, gyorsan megtekinthető. A forgatókönyvet Vajda Anikó írta. Karinthy és Böhm Aranka Véleményem szerint a két főszereplő egymásra találását a film jól mutatja be, és azt is, hogy a szerelmük sosem volt

A húsvéti hagy Kép forrása. worldatlas.com ományok világszerte különbözőek. Bár a miénk, a locsolkodás furcsa mások számára, még számtalan érdekes húsvéti hagyomány fedezhető fel különböző országokban.  Ausztrália, ahol kicsit másmilyen a húsvéti nyuszi Ausztráliában az üregi nyúl egy kártékony állat, amely megrágcsálja a termést. Sok helyen engedély kell házinyúl tartásához is. Ezért náluk az ausztrál őshonos bilby (erszényes nyúl) lett a húsvét jelképe. Amellett, hogy a húsvéti nyúl hagyományát fenntartják, népszerűsítik a bilby k veszélyeztetettségét is. Az emberek a húsvét környékén üzleteket elárasztó csokibilbyk megvásárlásával segítenek a bilby k fennmaradásáért működő alapítványoknak. Korfu szigetén agyagedényeket dobálnak ki az ablakon Források szerint ez a szokás a velencei hódoltság idejéből maradt fenn, amikor a katolikus velenceiek kidobálták az elhasznált edényeiket. Úgy tartották, hogy az új év bőséget hoz majd és lesz helyette másik. Emellett, a házból a régi edények e

Szendrey Júlia, 1859 (wikipedia) Az 1848.március 15-én kitört forradalom és az azt követő szabadságharc emlékének margójára. Egész életemben foglalkoztatott a női felelősségvállalás (a korom a nívós 17 év, bár biztosra veszem, a későbbiekben is fontos lesz számomra ez a téma). A gyakran emlegetett feltétlen odaadás, gondoskodás. A mélyről jövő erő, késztetés a dolgok elrendezésére, ha tetszik tisztítására, rendberakására, amely általánosságban a nememet jellemzi. De mi vagyunk a bűnbakok is, az örökké hibázók, a nyerhetetlen perbe fogott boszorkányok. Tulajdonságainkat elvárás övezi, a társadalom, a család nem működik enélkül, nem működik nélkülünk sem, mégis sokunkat sok okból meghurcolnak. De vajon lehetséges-e a felülemelkedés? A kép távoli szemléletével, a mások, de főleg a magunk szemében áhított megtisztulás? Cikkemben Szendrey Júlia életét bemutatva szeretném ismertetni női sors történetekben lelhető hasonlóságot, az általános igazságot, amellyel a későbbi korok, illetve maga az

kép: Bing Image Creator TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... Vajon ha tudtam volna, hogy az a buli fogja elhozni hozzám a halált, ugyanúgy belementem volna? Talán. Akkor is szinte már függővé váltam volna a puszta látványától? Nagy valószínűséggel. Megengedtem volna magamnak azt a kényt, hogy ránézek? Persze, hisz, ha nem tehettem úgy éreztem, hogy haldoklom. Azt azonban többször is megfontoltam volna, hogy bevallom-e neki. Beavatom-e legmélyebb érzelmeimbe. Életem ballépését követtem el, amikor kitártam neki szívem legféltettebb titkát. Az első adandó alkalommal meg kellett volna szakítanom vele a kapcsolatot. Legbelül ezt már akkor is éreztem. Tudtam, hogy nem lesz jó vége a dolgoknak, figyelmeztettek. Mégis.... inkább hallgattam csapongó érzelmeimre, mint a már sokszor hasznomra lévő megérzéseimre. TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... TIK...TAK... Dideregve fontam magam köré a karjaimat. Az ujjhegyeim már vörösek voltak a hosszan tartó fagy

Kép forrása: ujvarosonline.hu  Polcz Alaine magyar pszichológus, a Magyar Hospice Mozgalom alapítója ( Mészöly Miklós író felesége) Kolozsváron született, írásainak alapélménye a második világháború. Az Asszony a fronton című könyvében arról ír, milyen volt nőként megélni a háború okozta borzalmakat, amik korántsem értek véget a harc befejeztével. A könyv által feldolgozott témát rendkívül fontosnak tartom, így esett erre a könyvre a választásom. A kötet témája a háborús erőszak megélése, annak következményei, vagyis a testi-lelki sérülések feldolgozása, átélése, és a poszttraumás stressz a háború utáni időszakban. Az elbeszélés során végig az írónő-narrátor nézőpontja érvényesül, aki brutálisan, érzékletesen és részletekbe menően írja meg az élményeit. A kötet szerkezetét tekintve nagyjából (kisebb megszakításokkal) lineáris időrendben halad. Az írónő a történetébe belefűz egy-egy korábbi vagy későbbi emléket, amit a történet szempontjából kiegészítésképpen fontosnak tart megemlít